BUÉK! - Boldog Új Évet Mindenkinek!

 És, hogy még se hagyjuk itt az évet egy újabb Zöld Vadon cikk nélkül, így jöjjön a 8. Ismerd meg: a négylevelű lóhere.

A négylevelű lóhere, az eredetileg három levelű fehérhere (Trifolium repens) egy ritka változata. E ritkaság miatt Európában a szerencse egyik szimbólumának tartják. A négylevelű változat megjelenésének esélye 1:10.000-hez, ám gyakran előfordul, hogy ha egy megtalálható, akkor általában több is lesz. Ez személyes tapasztalat. Két éve, egy nyári napon 7 négylevelű lóherét találtam egymáshoz közel lévő zöld területeken. A négy levél kialakulásának oka egyelőre nem ismert.

A fehérhere leveleinek száma nem csupán 4-ig növekedhet, a Guinness Rekordok Könyve szerint a legnagyobb levélszám eddig a 21 volt.

A hagyomány szerint a lóhere négy levele hitet, reményt, szeretet és szerencsét szimbolizál.

Forrás: Wikipédia

Rövid hírek

Tengeri madarak túlélő helyei

„A trópusi Csendes-óceán 62 tengeri madárfaj rendszeres élőhelye, melyek közül néhány népes és hatalmas kolóniákban tenyészik a távoli korallzátonyokon, míg mások alig ismertek, ritkák és jelentős veszélyben vannak. A területen fontos élőhelyeket határoztak meg a tengeri madarak védelmére. „

További infók: Greenfo

126 új fajt fedeztek fel a Nagy-Mekong régióban

„A Természetvédelmi Világalap jelentése szerint a Nagy-Mekong régióban a kutatók 126 új fajt azonosítottak 2011-ben.”

További infók: Híradó.hu

Menekülnek a fény elől a fejetlen férgek

„Kutatók szerint a sertelábú férgek nemcsak a fejükön, hanem a testükön elszórva is rendelkeznek fényérzékelőkkel.”

További infók: Híradó.hu

Túl van a mélyponton az „éjszaka királya”

„A magyar uhu állomány az 1970-es években szinte kipusztult, egy védelmi programnak köszönhetően azonban napjainkra stabilizálódott a populáció.”

További infók: Híradó.hu

Óriásbálna vetődött partra New Yorkban

„A 18 méteres közönséges barázdásbálnára az amerikai nagyváros Queens negyedében bukkantak rá. Szakemberek szerint igen halványak az állat túlélési esélyei.”

További infók: Híradó.hu

Zöld Vadon Karácsony – Rénszarvas

Ha már Karácsony és Mikulás, ismerkedjünk meg a szánhúzók királyával, a rénszarvassal. Azaz ki is igazából Rudolf?

A rénszarvas (Rangifer tarandus) egy sarkvidéken élő szarvasfaj, mely több, mint 800.000 éve létezik. Testét barna, fekete és fehéres szürke szőrzet borítja, nyaktájékon és a faron világosabb árnyalatok jelennek meg. Az egyes testtájakat borító szőrzet árnyalata földrajzi területre jellemző. Csülkei szélesek, laposak, ezáltal könnyebben jár a havon vagy a mocsarakban. Futás közben az ízületei kattognak. A rénszarvasoknál mind a két nemnél megjelenik az agancs.

Méreteik:

testhossz: 120 – 220 cm

marmagasság: 87 – 140 cm

testtömeg: 60 – 318 kg

Elterjedési területük:

Skandinávia, Észak-Oroszország, Kanada, Alaszka. Grönlandra és Izlandra betelepítették. Legdélebbi fajuk Mongóliában, Ujgurföldön él.

Elterjedési területe régen sokkal nagyobbra nyúlt. A jégkorszakok idején még Magyarország területén is előfordultak, aztán a felmelegedés miatt visszaszorult a déli határa Lengyelország és Németország egyes vidékeire.

Életmódja:

Csordákban élő, alapvetően növényevő állat, de nem veti meg a tojást vagy kisebb emlősöket sem. Étrendjében füvek, levelek, rügyek, erdei gyümölcsök, gombák és zuzmók is szerepelnek.

Nyaranta északra vonul. A csapat vezetője egy idős nőstény.

Vemhességi ideje 228 nap. Egy 5-11 kilogrammos utódot hoz a világra, aki alig egy órával a megszületése után már járni kezd. 18-30 hónapos korukban válnak ivaréretté.

Forrás: FÁNK

Zöld Vadon Karácsony – Mikulásvirág

Mindenki jól ismeri már a szinte karácsonyi szimbólummá vált piros, különleges és szép Mikulásvirágot, de most tudjunk meg többet róla!

Mikulásvirág a természetben

Mini vízerőmű

 Mint általában mindent, a japánok a vízerőművet is miniatürizálták. Az Ibasei cég által kifejlesztett víz alatti turbina, úgy fejleszt áramot, hogy ehhez sem nagyméretű gátak, sem környezetkárosítás nem szükséges. A Cappa kompakt vízenergia-generátor teljesítménye 250 W, mérete kicsi, könnyen szállítható. Intelligens rendszerének köszönhetően nem a méret és a vízmennyiség garantálja a teljesítményt – így nincs szükség duzzasztókra –, hanem a víz sebessége megnövekszik, mikor áthalad a turbinán, így több energia termelődik.

A készülék emellett teljesen újrahasznosítható, ám még nagyon drága. Az ára 12.000 dollár.

Forrás: Tiszta jövő

Hét lakható bolygó

 Egy évvel ezelőtt elindult egy tudományos program, mely lakható bolygókat keres a galaxisunkban. A projekt tavaly indult útnak két égitesttel, mára viszont a számuk hétre nőtt. A kutatócsoport arra számított, hogy egy év alatt maximum két ilyen bolygót találnak, így az öt felfedezett égitest nagy eredménynek számít.

nationalgeographic.com

Jelenleg a csillagászok 900 exobolygót, azaz Naprendszeren túli bolygót találtak, és tovább 2500 vár még arra, hogy létüket igazolják a kutatók. A lakhatósághoz viszont három kritériumoknak kell megfelelniük, ilyen a szülőcsillag által sugárzott hőenergia mennyiségének stabilitása, az égitest tömege és a bolygó mérete. 

Mivel egyre több közlemény születik, hogy újabb és újabb lakható bolygót találtak, ami összezavarhatja a laikusokat, ezért a kutatócsoport létrehozott egy online bolygóadatbázist, egy mindenki számára elérhető katalógust, hogy valós információk jussanak el az érdeklődőkhöz.

Forrás: Index

A tücsök és a delfin

 Hogy mi a közös egy tücsökben és a delfinben? Az ember első gondolata az lenne, hogy semmi. Mégis, kutatók rájöttek, hogy a tücsköket és fürge szöcskéket (Tettigoniidae) magába foglaló rovar csoportnak és a fogazott bálnáknak (pl. delfinek) van egy nagyon fontos pontja, amiben hasonlítanak egymásra.

Ez pedig a hallás.

Az Ensifera rovarok csoportjába tartozó Hemideina thoracica, a hangokat a mellső lábakon lévő dobhártyával hallja meg. A kutatók szerint az ebbe a csoportba tartozó rovaroknál a hang keresztül halad egy hang-továbbító lipiden, és ezáltal hall az állat.

Hemideina thoracica

A felfedezés előtt csupán a fogas bálnákról tudták, hogy a hallórendszerük egyik fontos komponense a lipid. A két csoport közötti hasonlóság is ebben rejlik. A lipid felerősíti a hangokat, így segít az állatok hallásában.

Egyelőre még nem tudják az okát, hogy két, evolúciós szempontból, ilyen távol álló csoport, hogyan alakíthatott ki ennyire hasonló rendszert, viszont ez a felfedezi felveti a kérdést, hogy más állatcsoportoknál is meglehet-e ez a hallórendszer?

Az új három-dimenziós képalkotó technikák tehették lehetővé ezt a nagyszerű felfedezést. Így találták meg az állatok mellső lábán. A kutatók, habár ők főként a Hemideina thoracica fajon végeztek vizsgálatokat, de biztosak benne, hogy csoport többi tagja is hasonló módon érzékeli a hangokat.

Forrás: Livescience

Hiúz a Zemplénben

Habár Magyarországon őshonos faj a hiúz, mégis manapság csupán 5-10 példány él hazánkban. A WWF Magyarország évek óta küzd azért a célért, hogy az állat életképes és stabil populációt alakítson ki újra az Északi-Középhegységben. Az alapítvány az Aggteleki Nemzeti Parkkal összefogva, 2010-ben indított el egy fajvédelmi programot az állat túlélése érdekében. Ennek a lényege, hogy egy hiúz egyedet rádiótelemetriás műholdas nyakörvvel látnak el. A nyomkövetéstől fontos információkat – kedvelt erdők, zsákmányfajok, élőhely nagyság – várnak a kutatók.

Eurázsiai hiúz

Addig is, míg ez megvalósul, kamerákkal, és télen a hóban, hagyományos nyomkövetéssel gyűjtenek információkat az állatfaj viselkedéséről. Emellett elindítottak egy örökbefogadási programot, mellyel a hiúzokat lehet megsegíteni, cserében a támogató egy oklevelet és egy élethű plüsst kap.

Eurázsiai Hiúz (Lync lynx)

Játszó hiúz kölykök

Az Eurázsiai hiúz a macskafélék közé tartozik. Ragadozó állat. Élőhelye Eurázsia, ezen belül főként Szibéria és Észak-Európa. Magyarországon az Északi-Középhegységben őshonos. Régebben eltűnt, de manapság újra megjelent az Aggteleki Nemzeti Park környékén, ahol állományát 5-10 példányra becsülik.

Az állat a macskafélékre jellemző megjelenésű. Hossza 70-110 cm, tömege 15-38 kg. A hím nagyobb és nehezebb is a nősténynél. Alkatára jellemző a hosszú láb, kerekded mancsok, melyeknek a hóban járásnál van jelentősége.

Lynx lynx

Hátsó lábán a karmok kevésbé erősen görbültek, mint a mellsőn, futás közben behúzza őket, habár a hiúz nem túl jó futó. Vadászatkor a szaglására és a hallására hagyatkozik, melyet hosszú pofaszakálla és a fülén lévő 4 cm hosszú, fekete bojt segít. A háta vörös vagy vörösesbarna, melyet sötét foltok díszítenek.

A hiúz zsákmányfajainak listája elég tág: az egerektől az őzekig terjed. Az egyik legfontosabb zsákmánya a nyúl, Szibériában a másik pedig az őz, mely a nagy hóban nehezen halad előre, így könnyű prédájává válik az állatnak.

Hiúz kölyök

Az ivarérettsége 1,5-2 éves korukban érik el. A párzási időszak február-március között van. Maximum négy kölyköt hoz a világra 65-74 nap vemhesség után. Az újszülöttek 250-300 grammosak, és anyjuk egy megközelíthetetlen rejtekhelyen neveli őket. Szemüket a 12. napon nyitják ki, ezután kezd el kinőni a tejfoguk. 6 hónap után történik az elválasztás, de 2 hónap után már húst is fogyasztanak. Az első tél után 7-10 kg-ig gyarapodnak. Összesen közel 1,5 évet maradnak az anyjuk mellett.

Hiúz kölyök

Egykor egész Európában elterjedt volt, manapság viszont veszélyeztetett fajként tartják számon. A nyugati országokban a 20. század közepére kihalt, ám napjainkban számos sikeres visszatelepítés történt.

Állatkertekben igen közkedvelt fajt, főként az európai faunát bemutató vadasparkokban és állatkertekben. Hazánkban Szegeden, Veszprémben, Nyíregyházán, Miskolcon és Kecskeméten látható.

Forrás: Greenfo, Wikipedia

Fogadj örökbe egy Hiúzt!

Szélturbinák a tengeren

 A Plymouth Egyetem Tengerkutató intézete új tanulmányt jelentetett meg, melyben rávilágítanak arra, hogy milyen előnyöket élveznének az élőlények, a tengerekbe telepített szélturbinák miatt.

Ilyen előny például, hogy a turbinák közelében tilos vonóhálót alkalmazni. Ezzel a szélturbinák közelében a halak menedéket találnak a halászok elől. Ráadásul a talpazatuk élőhelyként szolgálhat a tarisznyarákoknak és a kagylóknak is.

Emellett persze a közvetett előnyök is megmutatkoznak majd, akárcsak a szárazföldi szélerőműveknél, ez pedig a tiszta energia kinyerése, ami által kevesebb fosszilis energiahordozót használ fel a világ, így kisebb lesz a légszennyezés. Ráadásul a tervezők már a szárazföldi szélturbinák esetében is törekednek arra, hogy egyre lejjebb és lejjebb szorítsák a szélkerekek veszélyét a madarakra és denevérekre.

Forrás: Tisztajövő

Rövid hírek

Megint el vagyok kicsit havazva, így röviden néhány hír és érdekesség. A forrásoknál linkelt oldalakon részletesebben is olvashattok a hírekről!

Visszatérhetnek a vadlovak!

Az elmúlt évszázadok alatt az emberek kiirtották az igazi vadlovakat Közép-Európa élőhelyeiről. Ám az European Wildlife, a fajok fennmaradásával foglalkozó szervezet, eldöntötte, hogy megpróbálják visszahozni őket, vagy legalábbis egy hozzájuk genetikailag és küllemileg leginkább hasonlító lófajtát. A program alapja, hogy bár a vadlovak kipusztultak, bizonyos lófajták még megőrizték a génjeiket.

A vadlovakhoz legközelebb álló lófajta a Brit szigeteken honos Exmoor póni (mely a jégkorszak óta alig változott), így a program ezt az állatot választotta ki az egyik alapnak. A másik a Kárpátokból származó hucul, mely szintén a vadlovakhoz közel álló fajta.

Hucul

A folyamatot visszanemesítéssel fogják véghez vinni. Mivel a hucul ma már keveréknek számít – A Cseh Köztársaságban más fajtákkal keresztezték, hogy fenn maradhasson –, ezért csak azokat az egyedeket szaporítják majd, amelynek a génállománya a legközelebb áll a vadlovakéhoz.

Exmoor póni

Az egyik cél egy olyan fajta létrehozása, mely a legközelebb áll az európai vadlovakhoz. A másik cél pedig megfigyelni a hucul és az Exmoor póni alkalmazkodását a közép-európai sajátos klímához, földtani viszonyaihoz és élővilágához. Közép-Európa ugyanis a két fajta elterjedési területe között helyezkedik el. Az alkalmazkodás azért fontos, hogy végül melyiket választják ki, hogy részt vegyen a végső visszanemesítési programban.

Forrás: Greenfo

Megépült a Kis- és a Nagyteknős Ház Rakamazon

 2012. november 29-én adták át a 660 millió forintos, uniós támogatással felépített Kis- és Nagyteknősbéka Házat, melyek a Nagy-Morotva Vízi Tanösvény és vízi kalandtúra induló és fogadóállomásai.

A 2,2 km hosszú vízi tanösvény a Nagyteknősbéka Házból indul, mely egész évben nyitva tart, és közel 1200 m² területen interaktív kiállítással, terráriumokkal és akváriumokkal, és fantasztikus kilátással szórakoztatja látogatóit. Mindemellett az épület 2013-tól fesztivál beléptető csarnokként is működni fog, pl. a Hegyalja fesztiválon.

Nagyteknős ház

A tanösvényen 20 és 40 fő szállítására alkalmas elektromos meghajtású hajók fognak közlekedni jövőévtől kezdve, megállóinál pedig a Holt-Tisza vidékének jellegzetes növény- és állatvilágát ismerhetik meg a látogatót. A túra a Kisteknősbéka Háznál ér majd véget. Ez az épület több, mint 250 m2, ahol a helyi állatvilág bemutatása történik. Mellette pedig Ősmagyar Park is helyet kap, ahol magyar kultúra őskorával ismerkedhetnek meg a látogatók.

Forrás és további információk: Tisztajövő

Vízidisznó

A vízidisznó, vagy kapibara az emlősök, azok közül is a rágcsálók közé tartozik. Bár jóval nagyobbak náluk, de azért a tengerimalacok rokonai.

Természetes élőhelye Dél-Amerikában található. Elterjedési területe ezen belül igen nagy: Argentína, Uruguay, Kolumbia és az Amazóniai őserdő. A folyók, tavak mocsaras partvidékét kedveli, mindig a vizek környékén marad.

A világ legnagyobb rágcsálója.

Hossza akár 130 centiméter, súlya 65 kilogramm is lehet. A nőstények nagyobb termetűek. Szőrzete rövid sörteszerű, színe vörösesbarna. Feje nagy, szemei sötétbarnák, fülei kicsik. Farka szinte alig van. Mellső lábain 4, a hátsókon 3 lábujja van. Lábujjai között kicsi úszóhártyák találhatók. Amivel rendkívül jól úszik.

Bristoli állatkert kapibarái

A vízidisznók 15-20 fős csapatokban élnek, melyet általában az öreg, domináns hím vezet. Mikor eljön a száraz évszak, akár több száz fős csapatokban is összegyűlhetnek.

A vízidisznóknak jó a szaglásuk, így a hímek szagokkal jelölik meg a területüket. Ezen felül hangokkal is kommunikálnak (ugatás, füttyentés, röfögés, kattogás).

Vízidisznó mama és a kölykei

A kapibarát növényevők. Táplálékukat vízinövények, levelek, fakéreg, magvak és füvek alkotják. Alkalomadtán megdézsmálja a termesztett növényeket is.

A vízidisznók párzása az esős évszakhoz kötött. A nőstény 130 nap után 2-8 utódot hoz a világra, melyek azonnal lábra állnak, és követi az anyjukat a vízhez. 15-16 napig anyjuk tején élnek, de már ilyenkor is képesek a növények elfogyasztására. Ivarérettségüket 18 hónaposan érik el.

Kapibarák

A kapibarátnak elég sok természetes ellensége akad: anakodna, fekete kajmán, jaguár, ocelot, puma, sőt még az emberi vadászik rá a húsáért, és kártevő mivolta miatt. A katolikus egyház, akárcsak a hódot, tiszteletbeli hallá avatta a kapibarákat, azaz böjt alatt a húsát lehet fogyasztani.

Ellenségei elől a vízbe menekül, miután figyelmeztette társait. Nagyon jól el tud bújni vízi környezetben.

Forrás: Wikipedia

Rövid hírek

1. Három, bizarr kinézetű ugróvillást fedeztek fel egy spanyol barlangban

Pygmarrhopalites maestrazgoensis

Pygmarrhopalites cantavetulae

Oncopodura fadriquei

Az állatokat Maestrazgo-barlangjaiban találták meg, mintegy 2000 méteres magasságban. Barlangon kívül akár – 40°C is lehet, míg belül 5-11 fok közötti tartományban marad a hőmérséklet. A kutatók az állatok adaptálódását akarják megvizsgálni a nedves, hideg fénytelen környezethez.

Forrás és bővebb leírás: Híradó.hu

2. Felfedezték az eddig leghatalmasabb fekete lyukat

A fekete lyukat egy 250 millió fényévre lévő apró galaxisban fedezték fel. Tömege 17 milliárdszor nagyobb, mint a mi Napunké.

Forrás és bővebb információk: Híradó.hu

3. Veszélyben az amuri tigrisek és leopárdok élőhelye

Oroszországban az amuri tigrisek és leopárdok élőhelyeként szolgáló természetvédelmi terület mellé terveznek földház-cseppfolyósító üzemet. Ezzel a terület elvesztené nemzetközi státuszát, mint bioszféra rezervátum és mint etalon. Az üzem ráadásul nem csak a nagyvadakban tenne károkat, hanem a hajózás miatt a tengeri bioszférában, de még a halászatot is károsítaná.

Forrás és bővebb információk: Híradó.hu

A kép csak illusztráció; http://akvaguru.hu/

4. Lefotózták a DNS-t

Sikerült elektronmikroszkóppal képet készíteni a kettős spirál szerkezetű DNS-ről. Ezzel a technikával nem csak lenyűgöző képeket tudnak lefotózni, de RNS-ek és fehérjék kapcsolatát is meg tudják vizsgálni.

Forrás és bővebb információk: Index

Képek:
1. Amuri leopárd
2. Két pillér között kifeszített DNS (vonal)

* * *

Egy rövid időre ritkábban posztolok, de amint vége az elő vizsgáknak, zh-knak, újra visszatérek a napi, két napi posztokra. Addig is, hasonló rövid hírekkel, beszámolókkal még várlak titeket!

Terep 2 - Tőserdő

Tőserdő a Kiskunsági Nemzeti Parkjához tartozó országosan védett természeti érték. Lakitelektől délre és Tiszaalpártól északra fekszik a Holt Tisza partján. Kijelölt természetvédelmi őre Bartol István, ő vezetett minket végig a területen. Az öböl NATURA2000 terület, melyet a kisfészkű aszat megjelenése miatt jelölték ki.

A terület természeti értékei közé tartozik a két tó. A kisebb, sekélyebb a Sulymos tó nevet kapta, habár sulyom már nem található a területen. A másik, a Nagy-tó madártani értékeiről híres. Található itt fekete harkály, nagy kócsag, fekete gólya, réti sas, kanalasgém, kis kócsag.

Emellett Tőserdő fontosabb élőhelyei a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az Alpári-rét és Szikra-rét, nyarasok és az égeres láp. Az égeres láp viszont, sajnos 2010-ben a téli jeges árban elpusztult. 

A területen 2005 – 2008 között folyt a területek felvásárlása a Nemzeti Park által. Ezek olyan mezőgazdasági területek voltak, melyek árvizek idején csak veszteséget hoztak volna a gazdáknak, ám a súrlódás még így is fenn áll, mert a szárazabb években, amikor az árvíz nem bukik át a nyári gáton, az emberek úgy érzik, hogy a Nemzeti Park becsapta őket, és arra gondolnak, abban az évben milyen hasznot hozhatott volna a terület.

A nyári gát megint egy érdekes kérdése a területnek. A nyári gát célja ugyanis az kis vizek visszatartása volt az ’50-es években. De ahogy az árvizek egyre nőttek, úgy emelték a gátat, míg nem visszatartotta a nagyobb árvizeket. Fordulatot az 1998-as nagy árvíz hozott, mikor Szolnok veszélybe kerül, és kénytelenek voltak berobbantani a nyári gátat. Ezért is döntött úgy a vízügyi hatóság, hogy visszabontják a gátat az ’50-es évek magasságára.

A Nemzeti Parknak sok problémával kell megküzdenie. Az utóbbi évtizedekben ugyanis megváltozott az árvizek dinamikája. Már nem olyan kiszámíthatók, mint régen, így a kezeléseket sem lehet hozzájuk alakítani. Pl. a 2008-as árvíz tönkre tette a Nagy tavon lévő úszó rekettyés füzeseket, melyek fészkelő és búvóhelyként szolgáltak a madaraknak, a 2010-es jeges ár pedig sok növényzetet tett tönkre. A NP legeltetéssel és kaszálással kezeli az Alpári-rétet, és próbálják fenntartani a vizes élőhelyeket és az ártéri élőhelyeket.

Képek:
1. Sulymos tavi kilátóból az Alpári rét
2. Nagy-tó
3. Kisfészkű aszat
4. Ökörfarkkóró

Más növényekből táplálkozni képes algára bukkantak

 Német tudósok megállapították egy gyakori zöldalga fajról (Chlamydomonas reinhardtii), hogy képes növényi anyagokat lebontani, amennyiben nem fér hozzá szokásos táplálékforrásaihoz. Ez az első eset, hogy kimutatták, hogy egy növény egy másik növény cellulózát bontja le, és használja fel táplálékként.

Ez a zöldalga normális körülmények között fotoszintézissel (CO₂-ból, vízből és napfényből) állít elő glükózt. Ám amikor a kutatók nem adtak elég CO₂-t, elkezdett más növényi anyagokat fogyasztani. Ezzel azt is bizonyították, hogy egy fotoszintézisre képes organizmus cellulózbontásra is képes. Ez előre lendítheti a bioüzemanyag gyártást, hiszen drága enzimek helyett, most már algákat is lehet majd alkalmazni etanol gyártásra. Ez a zöldalga ráadásul zsírokat is képes előállítani, ami szintén a bioüzemanyag gyártásban lehetne felhasználni.

Ez a zöldalga egyedülálló, mivel képes celluláz enzimet termelni, amelyről eddig úgy tudták, hogy a növényeknél nem fordul elő.

Forrás: Híradó.hu

Talán mégsem halt ki a Galapagosi óriásteknős egyik alfaja

 2012. június 24-én meghalt a Magányos George-nak keresztelt óriásteknős, akiről úgy hitték, hogy a Chelonoidis nigra abangdonii (Galapagoszi óriásteknős alfaj) utolsó példánya. Georgot egy magyar származású kutató, Vágvölgyu József fedezte fel 1972-ben a Pinta-szigeten. Később a Charles Darwin Kutatóállomásra került, itt is halt meg júniusban. A kutatók szerint közel 100 éves lehetett.

Magányos George

Ezzel úgy gondolták, hogy a Chelonoidis nigra abangdonii kihalt, ám a Galapagos Nemzeti Park bejelentette, hogy Magányos George mégsem volt olyan magányos. A szigeteken 17 olyan teknőst találtak, ami ugyanabból a fajból származik, mint George, ráadásul a génkészletük is hasonló.

A nemzeti park 2008 óta tudja, hogy élnek olyan teknősök, melyek magukba hordozzák a Pinta-szigeteki teknősök génjeit, de eddig úgy gondoltál, hogy ez nem elég ahhoz, hogy George faja ne haljon ki. Most viszont úgy tűnik, Magányos George nem volt egyedül.

Forrás: Index

Videó: A világ szennyezéseinek mozgása

 A NASA Goddard Űrkutatási Központja modellezte a Föld légkörében terjedő gáz halmazállapotú szennyezők mozgását. A központ a 2006. augusztus és 2007. április közötti időszak adatait vette alapul a videó elkészítéséhez, amit egy szuperszámítógép hozott létre. Ez a videó nagyon jól bemutatja a légszennyezés mértékét és terjedését, így jó kampánynak bizonyulhat a környezet- és természetvédelem mellett.

Lajhármaki

A lajhármaki (Nycticebus coucang) a félmajmok alrendjébe tartozik, ezen belül pedig a lóriszerűek osztagába. Lassúságát méregfogával ellensúlyozza. Bár a félmajmok közé tartozik, igen egyszerű gondolkodású állat.

Lajhármaki

Egyedülálló felfedezés Szegeden 2011-ben

 2011 őszén jelentették be, hogy teljesen új fajt találtak a szegedi Erzsébet ligetben. Eddig Európában még egyetlen városi parkban sem sikerült felfedezni új fajt, így a 2011-es felfedezés igazi kuriózum a tudomány világában.

Xyela nigroabscondita

A történet eredetileg 2009-ben kezdődött, mikor Gyurkovics Henrik genetikusnak, akinek hobbija a darazsak fotózása, sikerült lencsevégre kapnia ezt az új levéldarazsat. Mivel nem ismerte fel, ezért megpróbálta meghatározni a számára ismeretlen fajt, de sem határozókban, sem a neten nem találta meg, végeredményben annyit sikerült kiderítenie, hogy egy Franciaország déli részén felfeldezett faj rokona lehet. Ezek a levéldarazsak általában fenyőhöz, jelen esetben feketefenyőhöz köthetőek.

2010-ben visszament a feketefenyőhöz, ahol először fotózta, de nem találta meg a darazsat, viiszont 2011. márciusában talált öt egyedet. Ekkor már biztos volt benne, hogy Magyarországon bizonyosan új faj, de talán a Francia darázs rokona lehet. Ezért felvette a kapcsolatot Haris Attilával, akinek a levéldarazsak a szakterülete (több, mint 200 új fajt írt le Ázsiából), és megállapította, hogy habár valóban a francia fajnak a rokona, de egy teljesen új fajról van szó.

Xyela nigroabscondita

A megtalált öt példányból három a budapesti természeti múzeumba került, két példány pedig a kaposvári múzeumba. A felfedezést a Natura Somogyiensis című újságban közölték. A neve Xyela nigroabscondita lett, és nem került bele a szegediensis kifejezés, ami Szegedre utalna, mert valószínűleg balkáni fajról van szó, ami nem őshonos hazánkban.

Forrás: Szegedma

Szegedi Vadaspark - Képek

Arra gondoltam, hogy mára hozok nektek pár képet, amit vasárnap készítettem a Szegedi Vadasparkban. Kellemes kép nézegetést :).

Boldog születésnapot, Peanut!

 A No More Trash (Ne Több Szemetet) kampány hivatalos kabalája, Peanut (Földimogyoró) november 8-án ünnepelte 29. születésnapját Weldon Sprigben, a A. Busch Természetvédelmi Területen.

Peanut

Peanut egy vörösfülő ékszerteknős (Trachemys scripta elegans), akit 1993-ban találtak meg St. Louis területén. Egy hat üdítőt összefogó műanyag gyűrű szorult a testére, ami miatt a teknője deformálódott, és 8-as vagy földimogyoró alakúvá vált. Azóta a Busch Természetvédelmi Területen él, és egy oktatási kampány részeként körbeutazza Missourit.

 Forrás: Suburban journual

Patkányirtás a Galápagos-szigeteken

 22 tonna patkánymérget fog a Galápagos-szigetekhez tartozó Pinzón szigetére juttatni Ecuador. A szigeten élő patkányok már madár- és hüllőfajok túlélését veszélyeztetik, ezért van szükség a drasztikus lépésre. Ecuador egyébként már évek óta tervezi, hogyan lehetne az irtást a lehető legkisebb kockázattal megvalósítani. A mostani terv szerint a mérget kék kockákba dobják le. Ez a szín csupán a patkányok figyelmét kelti fel. Emellett a sólymokat és az iguánákat ideiglenesen kitelepítették a szigetről, hogy a mérgezett tetemeket ne egyék meg. A Galápagos Conservancy munkatársai még aggódnak a végkifejlet miatt. Ha egyetlen vemhes nőstény is marad az irtás után, akkor az egész akció kárba vész.

Két új császárpingvin kolónia

Végre sikerült megtalálni azt a hatalmas császárpingvin populációt, amit a tudósok már 1999 óta keresnek a Mertz-gleccser közelében, az Anktartiszon. A pingvinek felfedezése eddig azért volt nehézkes, mert az állatok folyamatosan vándoroltak a hideg tél és a nyári olvadás miatt.

Császárpingvin fióka

Az új kolóniák körülbelül 6000 fiatal példányt foglalnak magukba, és mivel a császárpingvinek évente egy utódot hoznak létre, így a szülők teljes populációját 8500 párra becsülik.

Ez hatalmas szám, a kolóniától 250 km-re fekvő, francia Dumont d'Urville kutatóállomás közelében kikelő 2500 pingvinhez képest.

Forrás: Tiszta jövő

Tobzoska

A tobzoskák a méhlepényes emlősök egyik rendje, ami a ma élő rendek közül a méhlepényes ragadozók (Carnivorák) legközelebbi rokonai. A két rend 75 millió évvel ezelőtt vált el egymástól, az egyik oldalon kialakultak a ragadozók, a másikon pedig a tobzoskák.

A tobzoskák könnyen felismerhetőek a testüket tetőcserép módjára borító pikkelyekről, és magyar nevüket is emiatt kapták (toboz – tobzoska). A pikkelyek csupán a hasoldalát nem védik, itt a testét finom szőrzet borítja. A pikkelyek száma az életkor haladtával nem változik. Ugyanannyi pikkellyel élik le az életüket, mint amennyi a születésükkor kialakul. Ezek a védelmi szempontból nagyon fontos képződmények viszont kopnak és sérülnek az évek során, de ugyanúgy, mint pl. az emberi köröm, alulról újra nőnek.

Hátsó-Indiai Tobzoska

A tobzoskák hangyákkal, termeszekkel táplálkoznak. Mind a négy lábukon öt ujj található, melyeken erőteljes karmok alakultak ki. Ezek közül is, a mellső lábon, és annak harmadik ujján a legerősebbek ezek a táplálkozáshoz nélkülözhetetlen függelékek. Ezzel törik ugyanis fel a termeszek várait és kaparják ki a hangyabolyokat. Aztán hosszú nyelvükkel egyszerűen felnyalják a rovarokat. Éjjeli állatok, nappal az odvaikban alszanak, vagy ha nem érnek vissza időben, akkor a földbe ássák magukat, vagy egyes fajok a fákon pihennek.

Védekező tobzoska

A tobzoska magányosan élő állat. A hímek és a nőstények csak párzási időszakban találkoznak egymással. Egyetlen utódot hoz a világra, melyet a nőstény a farkán hordoz a szoptatási időszak alatt.

Óriás tobzoska múzeumban

Fontosabb fajai:

Hosszúfarkú tobzoska (Manis tetradactyla)

Óriás tobzoska (Manis gigantea)

Hátsó-indiai tobzoska (Manis javanica)

Forrás: Wikipédia

Az első magyar szőrös tatu

 Sörtés armadilló, azaz nagy szőrös tatu (Chaetophractus villosus) született a Miskolci Állatkert Trópusi-házában szeptember 2-án. A kis hím tatu a Dömpinek és Sphienak elkeresztelt armadilló pár kölykeként jött a világra.

A tatuknál két hónapos vemhesség után általában két kölyök jön a világra, de a most 126 grammal, 13 centiméterrel és 5 centis farokkal világra jövő kis tatu egyke lett. Másfél hónappal a születése után már nem csak anyatejjel táplálkozik, hanem kezdi megismerni a hús, gyümölcs és kevés zöldség fogyasztásának élvezetét is.

Szőrös tatu

A nagy szőrös tatu Dél-Amerikában honos, a pampák füves területein, félsivatagokban és ritkás erdőkben él. Az ősi övesállatok tagja. A nagy szőrös tatu kihalással veszélyeztetett faj, a világon eddig 117 példányát tartják számon, mely 118-ra növekedett a miskolci kölyökkel. Idén eddig mindössze 10 egyeddel gyarapodott a számuk, és külön öröm, a miskolci egyed, ugyanis Magyarországon eddig még nem született szőrös tatu.

Forrás: Index

Jelszavat használnak az ökörszemek

 Az ausztráliai tündér-ökörszemek különleges módszert fejlesztettek ki a fészekparazita kakukkok ellen. A kakukkok más, általában náluk kisebb énekesmadarak fészkébe helyezik a tojásaikat, rákényszerítve a szülőket, hogy neveljék fel helyette a fiókát. A kikelő kakukkfiókat kilökdösi mostohatestvéreit a fészekből, míg nem egyedül marad.

Tündér ökörszem

A tündér-ökörszemek, hogy megóvják magukat a kakukkotól egy egyedik, csak rájuk jellemző kódot tanítanak meg a fiókáknak, még mielőtt kikelnének a tojásból. Ezzel ugyan nem tudják megvédeni a fiókákat a kakukkoktól, viszont az idegen fiókákat, akik nem tudják a kódot, sorsukra hagyják. Az ökörszemek ugyanis csak akkor etetik a fiúkákat, ha azok ezt a különleges éneket csiripelik.

A tojók a kódot a hímeknek is megtanítják, és külön figyelnek arra is, hogy a kakukk ne hallhassa meg a különleges dallamot. A tündér-ökörszemek a kihalás ellen küzdenek a kakukk miatt.

Forrás: Tisztajövő

Megépülhet a Szegedi szuperlézer

 A nemzeti fejlesztési bizottság jóváhagyta a Szegedi lézerkutató központ beruházásának beillesztését az Új Széchenyi-tervbe. Habár úgy nézett ki, a szegedi szuperlézer nem épülhet fel támogatás szerződés híján, most mégis zöld utat kapott.

A tervek szerint a 2015-ig elkészülő lézer a világ legerősebb attoszekundumos lézere lesz. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) lesz a világon az első olyan berendezés, amivel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet vizsgálni. A berendezés az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatra, és új anyag előállítására is alkalmas lesz.

Forrás: Index

A Szegedi lézerről: Fizika tartalmasan, érdekesen

Tengeri sárkány

 Kevesen tudják, hogy a középkori hajósok legendáiban szereplő tengeri sárkány egy ma is élő, és létező állat. Habár koránt sem olyan nagy és veszélyes, mint azt a régiek gondolták, a legnagyobb nagysága ugyanis csak 20 centiméter körüli.

A tengeri sárkány, vagy cafranghal (Phycodurus eque) a tűhalfélék családjába tartozik és a csikóhalak rokona.

Annyira közeli rokonságban állnak egymással, hogy a szaporodásuk is azonos. A nőstény a hím farka köré helyezi 100-300 tojását, amik beágyazódnak a bőre alá, így a védett helyen fejlődhetnek, így a hím neveli fel a kis sárkányokat. A tojások általában két hónapig maradnak ott, mielőtt kikelnének. Legnagyobb méretét két éves korában éri el.

A tengeri sárkányok élőhelye az Ausztrál korallzátonyok vidéke. Ez is hozzájárult csodálatos és egyedi, sárkányszerű kinézetéhez. A sárkányok teste alapból a csikóhalakéhoz hasonlít, ám számtalan nyúlvány és cafrang nyúl ki belőlük mindenfelé. A korallzátony számtalan színe között ezzel kitűnő álcát alakított ki magának a ragadozók ellen.

Nem csak méretükben, de táplálkozásukban is egészen mások, mint a középkori legendák sárkányai. A cafranghal ugyanis planktonikus lényekkel táplálkozik.

Videók a cafranghalról: youtube1; youtube2

Forrás: Vadonrege

Tíz faj Attenborough bárkájára

 Sir David Attenborough angol zoológus, író és dokumentumfilm készítő már számtalan veszélyeztetett fajra hívta fel a figyelmet. A 86 éves természettudós a tigris, panda és hegyi gorillák után új fajokat keres képzeletbeli bárkájára, hogy új fajokra hívja fel a figyelmet. Ezúttal tíz szokatlan és kevésbé ismert faj túléléséért harcol.

29%ban az élelmiszer termelés okozza a klímaváltozást?

 Egy új tanulmány látott napvilágot, mely szerint az üvegházgázok kibocsájtásért majdnem 29%-ban az élelmiszer-termelés lehet a felelős. A tanulmány nem csupán a szűken vett mezőgazdasági termelést vizsgálta, hanem a folyamatok egészét, azaz belevették pl.: a fakitermelést, a szállítást és trágyázást is. A Nemzetközi Agrárkutatási Konzultációs Csoport, azaz a CGIAR szerint nem kis erőfeszítésbe fog kerülni, hogy visszaszorítsák az élelmiszer termelés gázkibocsájtását.

Az átfogóbb tanulmány szerint az élelmiszer termelés az üvegházgázok kibocsájtásának 19-29%-ért felelős, és nem pedig 14%-ért, mely értéket az ENSZ becsült meg, habár a mezőgazdaság sokkal szűkebb területét vizsgálta meg.

A CGIAR szerint a megoldást a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele lenne a megoldás, mely nem csak a káros gázkibocsájtás csökkenését jelentené, hanem még sok ország jelentős pénzeket is takaríthatna meg. (pl.: Kína hatékonyabb trágyatermelése, Nagy-Britannia Új-Zélandról exportálna bárányhúst.).

A tanulmány szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a világ a vegetarianizmus irányába tenne egy elmozdulást, ugyanis a tehenek, disznók vagy birkák etetésére használt élelmiszerek termelése jóval több földet igénye és több üvegházgáz termelést okoz, mint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása.

Forrás: Hírado.hu

Szecsuáni Pandaközpont

 2008 májusában a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengés megrongálta a Szecsuán tartományban lévő Wolong Természetvédelmi Terület megrongálódott, így 32 pandát szállítottak el onnan az ország különböző parkjaiba, 30 másikat pedig egy másik szecsuáni központba került.

Ebből a 62 pandából, 18-at most hazaszállítottak a pár napja nyitott pandaközpontba, melyet a hongkongi különleges közigazgatási övezet kormányzata támogatott. A közel 20 ezer m²-es park 59 panda befogadására képes. Az új központ viszont nem csak élőhelyet biztosít az állatok számára, de úgy alakították ki, hogy tenyésztésre, és a vadonba való visszaszoktatásra is alkalmas legyen.

Az óriáspandákból ma már körülbelül 1600 él vadon, többségük Szecsuánban. Ezzel a számmal a világ egyik legveszélyeztetettebb állatai közé tartoznak. Jelenleg közel 340 él fogságban.

Forrás: Greenfo

Németország új sztárja: Kerti sarkantyúka

 A kerti sarkantyúka nevű, élénksárga kerti növény egy nagyon hasznos és jótékony gyógynövény. Mustárolajat, illóolajokat, káliumot és olajat tartalmaz. A magjában lévő antibiotikum a légúti megbetegedések ellen kiváló, ugyanis anélkül pusztítja el a baktériumokat, hogy károsítanák a bélflórát.

A növény minden föld feletti része ehető: leveleit salátának használják fűszeres ízük miatt, a virágot sajtokkal, salátákkal fogyasztják édes borsos, retekre emlékeztető íze miatt. Virágbimbóit ecetes-sós lében szokták eltenni, így ízük olyan, mint a kapribogyó. Viszont csak nyersen ajánlott a folytatása, mert sütve-főzve, szárítva elveszik az aromája.

Amazonas őserdő - Határokon átnyúló együttműködés

 Peru északi részén, Loretóban egy közel 600.000 hektáros területet nyilvánítottak védettnek. Ezzel rezervátummá váltak újabb részei az Amazonas őserdőnek, mely gazdag élővilággal rendelkezik, valamit biológiai és kulturális diverzitás szempontjából is kiemelkedő. A terület magában foglalja a Huimeki és az Airo Pai Közösségi Természetvédelmi Területet, illetve a Güeppi-Sekime Nemzeti Parkot.

Peru, Equadorral és Kolumbiával közösen az őserdei területeket próbálják megőrizni. Ez a lépés pedig fontos része a Putumayo Háromnemzeti Természetvédelmi Folyosó (Putumayo Trinational Conservation Corridor) fejlesztéséhez. A három ország eddig nagy eredményeket ért már el az Amazonas vidékének védelmében azzal, hogy együttesen próbálnak tenni az őserdő megőrzéséért.

Forrás: Tiszta jövő

Új gyíkfaj! – Ausztrália

 Perth melletti homokdűnéken új gyíkfajt fedezett fel egy kutatócsoport. A bejelentést hétfőn tették, mely szerint a mindössze hat centiméteres méretű Ctenotus ora-nak elnevetett faj a városiasodás miatt eltűnik. A felfedezésre a Délnyugat-Ausztráliában történő biodiverzitást felmérő kutatás során került sor, az eredményeket pedig a Zootaxa folyóiratban hozták nyilvánosságra.

Ctenotus ora

A gyík egyik felfedezője, az Ausztrál Nemzeti Egyetem ökológusa Geoffrey Kay a következőket nyilatkozta: „Egy új faj felfedezése fontos pillanat a tudományban. Eddig nem ismert faj észlelése ilyen közel az ország egyik legnagyobb városához azt mutatja, mennyi minden vár még felfedezésre. Bár a felfedezés fantasztikus, nincs okunk ünnepelni. Az új gyík olyan gyorsan eltűnhet, mint amilyen hirtelen feltűnt előttünk. Csak néhányat találtunk a természetben, így tudjuk ugyan, hogy az egyedszám alacsony, de nem vagyunk biztosak a fennmaradó populáció pontos méretében” (fordítás: Híradó.hu).

A Ctenotus ora-nak otthont adó homoksávot fokozatosan beépítik, ám a kutató szerint a fejlesztőknek figyelembe kell vennie az új fajt, és a lehetőséget mennyi felfedezetlen állat vár még megtalálásra ezen a változatos területen.

Délnyugat-Ausztrália egy diverzitási forrópont – ráadásul a 25 legfontosabb körül az egyik, Madagaszkár, a Nyugat-Afrikai dzsungelek és a brazil Cerrado szavannái mellett.

„Hosszú ideje tudjuk, hogy a délnyugati rész kiemelkedő növényi diverzitást hordoz, ahogy csodás vadvirágai mutatják is – mondja Kay. – Azonban csak ezzel a kutatással ismertük fel, hogy az állatok változatossága – különösen a hüllők tekintetében – sokkal nagyobb arányú, mint korábban hittük." (fordítás: Híradó.hu).

Forrás: Híradó.hu

Fej nélküli katica

 Új rovar nemzettséget fedeztek fel Montanában. Az ebbe a nemzetségbe tartozó faj ugyanis „fej nélküli”, pontosabban képes arra, hogy torkába csúsztassa a fejét.

Az új fajt 2009-ben Ross Winton fedezte fel, egy homokdűnébe leásott csapdában. Először nem ismerte fel, és arra gondolt, hogy egy hangya darabkáit találta meg, de aztán felfedezte, hogy ez egy olyan rovar, ami a teknősökhöz hasonlóan képes elrejteni a fejét. Winton ekkor úgy döntött, hogy szakértőkhöz küldi a fej nélküli rovart, így került az ausztrál kutatókhoz. Így a rovar hivatalos leírása megtörtént a Systemic Entomology rovartani szakfolyóirat legutóbbi számában.

Az új fajból eddig mindössze két példányt sikerült begyűjteni (Montana (hím), Idaho (nőstény)), így ez a legritkább állat az USÁban. A szokások szerint a hím egyed alapján írnak le, így a névadás joga Wintont illete meg. Ő a rovartan professzoráról nevezte el a fajt, így annak a hivatalos neve Allenius iviei lett, míg a szakmabeliek a köznapi névnek a Winton katicabogara nevet ajánlották.

Michael Ivie – Winton entomológus professzora – hangsúlyozta, hogy nem csak egy ritka, új bogarat fedeztek fel, hanem a rovarok egy ritka, új nemzettségét is. A bogár mérete és színe a homokszemcsékhez hasonló, így nehéz felfedezni. Mint a legtöbb katica, ez a faj is levéltetvekkel táplálkozik, de még nem tudni, miért húzza be a fejét.

Forrás: Origo.hu

Noc, a beszélő delfin

 1977-ben került fogságba Noc, a fehér delfin. Az elejtését követően az amerikai haditengerészet tengeri emlősökkel foglalkozó programjába került, így új otthona San Diego lett.

1984-ben Noc különös elkezdte utánozni az emberek hangját. Habár a fehér delfineknek nincs gégéje, Noc valahogy kifejlesztett egy módszert, hogy az emberéhez hasonló – a delfineknél sokkal mélyebb – hangot adjon ki magából.

Noc mindössze négy évig próbálkozott az emberek ismételgetésével, aztán soha többet nem szólalt meg.

Az alábbi videón állítólag Noc hangja hallható, ahogy azt mondja az embereknek, hogy menjenek ki a vízből (Get out of the water.)

Forrás: Tisztajövő