Tiszavirágzás a Dunán!

Valószínűleg a Duna vízminőségének javulását jelzi, hogy idén augusztus végén már nem csak a Tiszán és mellékfolyóin észlelték a tiszavirág nevű kérészfajt, hanem a Dunán is – Vácon, Tahitót falun, de még az Árpád hídnál is.

A Tiszavirág (Polingenia longicauda) a kérészek rendjébe tartozó apró rovar. Régen egész Európában elterjedt volt, manapság viszont csak a Tiszára és annak mellékfolyóira jellemző.

A rajzás alkalmával több ezer egyed is a folyó felett repülhet, miközben keresik a párjukat. A párzás után a hímek elpusztulnak, a nőstények a víz felszínére rakják petéiket, ahonnan azok lesüllyednek a folyó fenekére. Ezek az állatok a kirepüléstől számítva mindössze pár órán keresztül élnek, haláluk után a folyót a tiszavirágok tetemei fedik.

Kép: Felsőfokon.hu

A tiszavirág érzékeny a folyók vízminőségére és környezetükre. Az IUCN Vöröslistán nem szerepel, de Magyarországon védetté van nyilvánítva. Eszmei értéke 2000 Ft.

Videók: A Tiszavirág és Tiszavirágzás Tiszaörvénynél 2009-ben.

Forrás: Időkép, Dunai szigetek, Wikipédia

Oldal ajánló!

 „A Vadonleső programot a Vidékfejlesztési Minisztérium és tartja fent. A program része a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszernek, mely hazánk természeti állapotát figyeli immár több mint tíz éve.

A Vadonleső Központ munkatársai azon dolgoznak, hogy a programban résztvevő önkéntes, vagyis Te, minél kényelmesebben és hatékonyabban csatlakozhasson és vehessen részt az adatgyűjtésben. Fontos számunkra, hogy az értékes előfordulási adatok gyűjtése kellemes elfoglaltságot, jó kikapcsolódást is jelentsen minden résztvevőnek.

Kérjük, amennyiben kérdésed, észrevételed van a Vadonlesővel kapcsolatban, írd meg számunkra elektronikus levélben a Vadonleso[kukac]vm.gov.hu e-mail címre.”

Láttál egy szép növényt, de nem tudom mi a neve? Érdekel, de nincs növényhatározód? Az internet segíthet: NÖVÉNYHATÁROZÓ. A Facebookon is.

MÉTA: „A MÉTA program (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) általános célkitűzése a hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése.

Célunk továbbá

• az ország nagy léptékű, aktuális élőhelytérképének és élőhely-adatbázisának elkészítése és gondozása,
• a botanikusok és ökológusok, a társtudományok és a természetvédelem szakembereinek, valamint a természetvédő társadalmi csoportok összefogásának ösztönzése,
• a tájökológiai ismeretek és szemlélet fejlesztése,
• a természetvédelmi-ökológiai oktatás és tudatformálás segítése.

A „MÉTA tudás” segítségével lehetővé válik természeti értékeink célirányosabb védelme, egy optimálisabb tájhasználat kialakítása, az életminőséget növelő táji értékek és ökoszisztémák védelme, az Európai Unióba vitt természeti hozományunk számszerűsítése.”

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: MME – „A madárbarát Magyarországért!”

Rekord: 328 vipera született!

 328 Rákosi vipera született a Rákosi vipera Védelmi központban a Kiskunságon. Ez a szám az előző évekhez képest rekord számú. Összesen 30 anyától születtek a kis kígyók, akik a nagy meleg miatt 1-2 héttel korábban jöttek a világra, mint eddig.

Súly: 2,5 g

Hossz: 139 mm.

A most született egyedek 10-15-ös csoportokban kerültek a Központ szabadtéri terráriumaiba, mely természetközeli, de biztonságos élőhelyet biztosít a számukra.

A faj:

A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a hazánkban élő két vipera faj egyike. A sztyeppmaradványokat részesíti előnyben élőhelyként. A változatos mikrodomborzatú, nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket kedveli. Leginkább legelőkön maradtak fenn, ahol változatos a mikroklíma, és a táplálék bázis is igen széles. A rákosi vipera mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen, a marás méhcsípés-szerű, gyorsan-múló tünetekkel jár. Fiatal korában számos predátor célpontja lehet, ilyenek a gólyák, gémek, réti héják, szalakóták, fácán és a túzok is. Télen kisebb emlősök üregeiben húzza meg magát.

Védelmi szint:

1974 óta védett faj, 1988 óta fokozottan védet és '92-óta a legmagasabb védelmi kategóriába tartozik. Eszmei értéke 1.000.000 Ft. Az IUCN listáján veszélyeztetett fajként van jelen, szerepel a Washingtoni Egyezmény CITES I. Függelékében és a Berni egyezmény HD II-es listáján is. Mindemellett NATURA 2000 kijelölő faj, mely szerint minden élő- és előfordulási helye NATURA 2000 helynek minősül, ezáltal védettséget élvez.

Forrás: MME és Rákosi vipera megőrzése

Ajánlás: >> SZEPTEMBER 1. A RÁKOSI VIPERA NAPJA <<

Egynyári Bugaci Egyetem

2012. augusztus 13–17. A Szegedi Tudomány Egyetem megrendezte az Első Bugaci Nyári Egyetemet. A több, mint huszonöt résztvevő között volt hallgatóság és sok előadó is, akik érdekesebbnél érdekesebb előadásokat tartottak.

Új madárfajt figyeltek meg Mo-n

 Új madárfajt figyeltek meg a Vértesi Natúrparkban a múlt héten. Augusztus 22-én a Vértes Natúrpark munkatársa, Szalai Gábor, észlelte a Feketeszárnyú kuhit, melyről több fényképet is készíteni tudott. A megfigyelései alapján könnyen felismerte, hogy egy idősebb példányról van szó.

A leírás szerint a kuhi megjelenésének egyik fontos feltétele az augusztus 22-én DK-i irányból érkező meleg légáramlat, melyet a madarak kihasználhatnak, és ezáltal sokkal nagyobb távolságokra juthatnak el, mint általában.

A kuhi trópusi madár. A Szaharától délre és az Indonéz szigetvilágban elterjedt, de már Spanyolországban is van költőállománya.

Európai alkalmi megjelenései: Lengyelország, Görögország, Németország és Ausztria. Augusztus 15‐én Nyitra mellett, rövid időre észlelték, valószínűleg ezt a madarat, de ezt nem lehet bizonyítani.

A nyílt gyepes, ligetes élőhelyeket kedveli. Rágcsálókkal, kis emlősökkel és madarakkal táplálkozik.

Forrás: MME, Feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) megfigyelése a Vértesi Natúrparkban

Kép: Wikipédia

Kivonható a levegőből a szén-dioxid!

 A Georgia Institute of Technology által kifejlesztett új technológia lehetővé teszi, hogy a már a levegőben lévő szén-dioxidot megkössék, ezáltal nagy mennyiségben – évi akár ezer tonna – távolítsák el a levegőből.

A szén-dioxid megkötést egy módosított szilikagél végezné, melyet kerámia méhsejtre vinnének fel. Ezen áramoltatnák keresztül a tisztítandó levegőt.

Forrás: Tiszta jövő

A cikk arról nem szól, hogy mit kezdenek majd évi 1000 tonna szén-dioxiddal, ha valóban sikerül elindítani a technológiát, és gyakorlatban is megállja a helyét. Persze alap ötletnek ott van, hogy használható a kémiában vagy szódagyártásban, de tény, hogy az ehhez szükséges mennyiséget a különböző iparágakban melléktermékként kialakult szén-dioxid bőven elég. Akkor pedig még mindig fennáll a kérdés: hova került évi 1000 tonna CO2? Azt tudjuk, hogy eddig hol volt, a föld alatt pihent kőszénként és földgázként megkötve a szén. Talán most is az lenne a legjobb, ha kifejlesztenének egy technológiát, mellyel a szént és az oxigént szét lehetne választani, és a szént később újra felhasználni az energiaiparban.

Ez érdekes kérdés lenne, ha meglenne a megfelelő technológia, hogy lehetne-e így újrahasznosítható energiaforrás a szén. Egyáltalán a szén-dioxidból készült szén adna-e annyi energiát, mint a fekete kőszén, lignit vagy földgáz. Nem lenne-e veszteséges, azaz több energiába kerülne a szén előállítása, amint amennyit belőle nyerni tudnánk.

Ezek persze csak elméletek, de egyszer meg kell majd oldani ezt a kérdés. Nem a szén-dioxid szétválasztását, de az elhelyezést igen, amennyiben a fent említett technológia gyakorlatban is bevezetésre kerül.

Útnak indul a Zöld vadon

Üdv mindenkinek!

Úgy döntöttem, hogy az írós blogom mellett elindítok egy természettel, természetvédelemmel foglalkozó blogot is :). Gondolatokat, érdekességeket fogok itt írni, érdekes cikkeket linkelni, amit érdemes elolvasni, esetleg leírom, hogy haladok a diploma munkámmal, milyen érdekességeket tanulok az egyetemen. Akit érdekel, iratkozzon fel, és nyugodtan szóljon hozzá a témákhoz.

Szóval induljon az új blog ^^

Vicky