Spanyolországon át veszélyes az út

 A Gibraltári-szoros az európai vonuló madarak fő nyugati átkelő helye Afrika és Európa között. Ám a szoroshoz a madaraknak át kell kelniük Spanyolországon, ahol mindig is nagy múltja volt a vonuló madarak vadászatának, befogásának és fogságban tartásának. Spanyol tudósok szerint évente mintegy 4 millió madarat fognak be vagy vadásznak le az országban. Ezek nagy része ételként végzi, vagy kalickába zárva tenyésztik őket. A legnagyobb veszélyben a kis termetű énekes madarak vannak, ám pl. az aragóniai és katalóniai lépvesszős madárfogás épp úgy halálos a fülesbaglyokra és kuvikokra is, mint az énekesekre.

Szerencsére ennek ellenére a kis testű énekesmadarak közép- és észak európai populációi stabilak, amit azzal magyaráznak, hogy sok faj megváltoztatta a vonulás irányát, és nem a Gibraltáron keresztül kelnek át Afrikába. Ennek ellenére a spanyolországi számok rémisztőek, így a spanyolországi SEO/Birdlife és még kilenc másik spanyol természetvédő szervezet nemzetközi síkra terelte a kérdést. A legutóbbi Dél-Koreában megrendezett kongresszuson az IUCN elfogadta a spanyol természetvédelmi szervezetek javaslatát, miszerint a Földközi-tenger térségében a vonuló madarak védelmét szigorítani kell. Éppen ezért a szervezet felszólította az érdekelt államokat (Ciprus, Egyiptom, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Málta, Marokkó), hogy szigorítsanak a vonuló madarak védelmét, és hívják fel a lakossá figyelmét a madarakra leselkedő veszélyekre.

Forrás: Hírado.hu

Albínó bálnát fotóztak Ausztráliában!

Visszatért Ausztrália partjaihoz a Migaloo-nak elkeresztelt fehér albínó bálna. Az állatot 1991-ben fedezték fel, és a tudósok szerint ő az egyetlen albínó bálnaegyed a világon.

Hiradó.hu

Az albinizmus egy veleszületett pigmentáció zavar. A szervezetben lévő melanin hiánya előfordulhat bőrben, a szemben, hajban egyszerre, vagy külön-külön is. Az albínó állatok és emberek bőre és haja fehér, szemük általában piros. Ez a zavar recesszíven öröklődik, azaz az albínó állat mind a két szülőjének hordoznia kell a zavart okozó gént, és az utódnak mind a két szülőtől ezt a gént kell örökölnie.

Csemete.com

Az albinizmus előfordul embereknél, emlősöknél, halaknál, madaraknál, hüllőknél és kétéltűeknél. Általában ezek az állatok jóval sérülékenyebbek és veszélyeztetettebbek, mint az egészséges állatok, mert elvesztik a rejtőszínüket (leszámítva a havas területeket.)

image.imgsrv.farm.hu

Forrás: Hiradó.hu

9. Magyar Ökológiai Kongresszus

Idén szeptemberben lehetőségem nyílt részt venni a 9. alkalommal Keszthelyen megrendezett Magyar Ökológus Kongresszuson.

A három napig tartó, közel 300 fős rendezvényen 6 plenáris előadásra, 88 előadásra, valamint 50 egyperces poszterismertető prezentációra (összesen 78 poszter) került sor. Az előadások három szekcióban párhuzamosan zajlottak. Ezeket a következő témakörök szerint csoportosították: Populációk közötti interakciók, Vegetációdinamika, Tájökológia, Természetvédelmi ökológia, Közösségi ökológia, Evolúció és Viselkedésökológia, Funkcionális ökológia, Nyitott adatbázisok, hálózati szolgáltatások, Ökotoxikológia, Környezeti nevelés, Elméleti ökológia, valamint A klímaváltozás hatásai.

Érdekes, hogy míg a zoológia előadásokat sokan (főleg fiatal kutatók, PhD ösztöndíjasok) hallgatták, addig a botanikával foglalkozó előadások kevesebb vendéget vonzottak. Kevés olyan egyetemi hallgatóval találkoztam, aki növénypopulációk kutatásával foglalkozik.

Az első gondolat, ami a konferencia során megfogalmazódott bennem, az a biológiai modellek fontossága. Szinte nem hangzott el olyan előadás, nem került bemutatásra olyan poszter, ahol a kutatások eredményeit ne szemléltették volna különböző statisztikai módszerekkel. Jelenleg egy merőben új kutatási stílus hódít (ami számunkra már talán nem nevezhető újnak), köszönhetően az informatika fejlődésének, a nagy ökológiai adatbázisoknak. Rá kellett döbbennem: az informatikai programokkal történő adatfeldolgozásban való jártasság nélkülözhetetlen a szakmánkban! Nem beszélve az impakt faktorral rendelkező cikkekről, amelyek egyenesen elképzelhetetlennek tűnnek statisztikai feldolgozás nélkül…

Az előadások alatt többször éreztem, hogy szakmánk igenis hasznos és elengedhetetlen (azt gondolom ezen blog olvasóit talán nem kell meggyőznöm erről)! Szólnom kell azonban a kissé „felesleges”-nek tűnő prezentációkról is. A tudomány asztalán persze aligha nevezhető egy kutatás feleslegesnek, mégis úgy látom, kötelességünk olyan vizsgálatokkal előrevinni a világot, amelyeket gyakorlati problémák hívtak életre.

Gondolataimat Fekete Gábor szavaival zárnám: „Gyakran hangoztatjuk: az ökológus kongresszus tudományunk egyfajta seregszemléje. „Kifelé” meggyőzően demonstrálhatja szakmánk hasznosságát, sőt nélkülözhetetlenségét a társadalom életében. Ezt az Európa-szerte mind hangsúlyosabb szempontot mi sem becsülhetjük le. Számunkra mégis inkább a „befelé” működő hatások az értékesek, azok az impulzusok, amelyek egy jó, vitázó kongresszuson az ökológus közösséget érik. Jótékonyan formálják a specialista létből fakadó beszűkülésre hajlamos gondolatvilágunkat, tágítják szemléletünket.”

Szerző: Gellény Kriszta

Környezettudomány Msc. Szeged

Új áttörés a növényi gyökerek vizsgálatában!

 A skóciai James Hutton intézetben sikerült kialakítani az átlátszó termőtalajt. Ez az új találmány áttörést jelenthet a növények gyökérzónájában zajló folyamatok vizsgálatára. Az eddig rejtve maradt gyökerek, most láthatókká válnak a kutatók számára.

Kép: Index.hu

A kutatások két évet vettek igénybe. A talaj egy olyan összetett dolog, melyet nagyon nehéz leutánozni. A kutatók sok időt töltöttek a megfelelő szemcseméret, az ásványi-anyag tartalom és a talaj savanyúságának megfelelő beállításával. Emellett pedig kísérleteztek az öntözéshez használt folyadékkal is, míg végül Lionel Dupuy bejelentette, hogy elkészült a világ első átlátszó talaja, mely segítségével immáron láthatóvá válik a rizoszféra is.

A mesterséges talaj 350 – 1600 mikron vastagságú szintetikus anyagból, az úgy nevezett Nafionból készült. Ez az anyag üzemanyagcellákban segít kontroll alatt tartani az ionokat. Ám ez az anyag alkalmas arra is, hogy baktériumfilm réteget növesszünk rajta. Dupuy és csapata szintén ezt az anyagot használták fel a talaj kialakításában. Az kialakítás egyik fontos része volt, hogy a tudósok módosították az anyag szerkezetét, hogy az öntözésre úgy reagáljon, mint a természetes talaj.

Az anyag minősége ugyan nem tökéletesen utánozza a természetes termőföldet, de a fizikai és kémiai minősége alapján képes imitálni azt. Ez az új talaj lapállapotban nem átlátszó, de amint meglocsolják a kifejezetten ehhez a folyamathoz tervezett, víz alapú oldattal, a talaj és az oldat keveréke megtöri a fényt, és az anyag áttetszővé válik.

Forrás és további érdekességek: Index

Terep 1.: Csanádi puszta

 A Csanádi puszta a Kőrös-Maros Nemzeti Park egyik igen nagy fokozottan védett területe. A terület Tótkomlóstól nyugatra és délre terül el, Királyhegyes vonaláig. A puszta három nagyobb részből épül fel, melyek csupán a Száraz-ér által érintkeznek egymással. Ez a három terület: délen a Királyhegyesi puszta, tőle északabbra a Montág puszta, és legészakabbra a Kopáncsi puszta. Ebből a három területből mi a Királyhegyesi pusztát jártuk be, melynek területén fekszik a Fekete halom, mely ex-lege védett kunhalom, és mely három település határpontja.

Teknős mentes teknősözés, avagy képek a füvészkertből!

A mai nap ismét kint voltunk Orsinak segíteni a teknősözéssel. Ráadásul ma be is szedtük a teknős csapdákat. Sajnos fogni nem sikerült, viszont sok-sok képet sikerült csinálni a füvészkertben különböző szép virágokról és növényekről, amiket most megosztok veletek.

Mérföldkőhöz ért a Szabadság szigeti élőhely-rekonstrukciós projekt!

 A Mohács melletti Szabadság szigeti élőhely-rekonstrukciós projektet még 2009-ben indította útjára a WWF öt partnerével együtt. A hatalmas terepi beruházást a Coca-cola Magyarország és az Európai Unió támogatásából fedezik.

Szabadság sziget
Kép: Index

A Duna Magyarország legnagyobb ivóvíz bázisaként az egyik legfontosabb vízfolyás hazánkban. A szabályozások miatt a folyó természetes fejlődése megállt. A mellékágak lassan feltöltődnek és elzáródnak, közben pedig újak nem keletkeznek. Ez pedig igen káros következménnyel jár, mind a folyó minőségére, mind pedig az élővilágára. Ez volt az oka, hogy a WWF 2009-ben elindította hazánk legnagyobb terepi élőhely-rekonstrukcióját, melyet 5 évre terveztek. Az elmúlt években megtisztították a szigetet az inváziós és idegenhonos fajoktól, míg helyükre őshonos csemetéket telepítettek, majd július végén megérkeztek a hatalmas kotróhajók is, hogy megtisztítsák a medret a lerakódott iszaptól. Ezen kívül tervben szerepel a főág és a mellékág közötti kőgát elbontása is, melyekhez még további források kellenek.

Szabadság sziget
Kép: Index

Az élőhely-rekonstrukciós projekt mind természetvédelmi (őshonos madár-, és halfajok megtelepedése, Duna vizének tisztulása), mind társadalmi szempontból hasznosnak bizonyul. Mohács tisztább ivóvízkészletekhez juthat, a strand felújításával egy 30 éve elveszett lehetőség is visszatér, emellett a halállomány is növekedni fog, ami pedig a halászatnak lesz jó. A folyó mellékágában ugyanis számtalan hal faj ívása történik, és az újszülött halak ebben a csendesebb vízben élik le életük első szakaszát. Így ha a mellékágak eltűnnek, és újak nem keletkeznek, az számtalan halfaj egyedszámának csökkenéséhez, vagy akár pusztulásához is vezethet, így a mellékág fenntartása lényeges.

A tervezet szerint a projekt 2013-ban ér véget. Addig is folynak a munkák, és várják az adományokat mind vállalatoktól, mind magánszemélyektől, a projekt végső befejezéséhez.

Forrás: Tisztajövő

A Tisza part növényzete

 Az extrém alacsony vízállás Szegednél lehetővé tette a gyorsan növő növényfajoknak, hogy a visszahúzódó víz által szárazra kerülő partot elárasszák. Egy pár órás felmérés alapján megállapítottuk mely fajok azok, amik az elmúlt hónapokban megtelepedtek az általában vízzel borított partszakaszon.

Következzenek a Tisza parton talált növények:

Tűztornádó Ausztráliában

 Nem mindennapi látványt sikerült lefilmeznie Chris Tangleynek, aki testközelből figyelhetett meg egy ritka jelenséget az ausztrál vadonban. A Mark Wysocki klímakutató által tűzördögnek (fire devil) nevezett jelenség 30 méter magasságig ért. 

Livesciense.com

A kutató szerint a tűzördög ugyanolyan módon alakul ki, mint a Magyarországon is jól ismert porördögök, csak itt a forgószél szívó hatása nem a felszíni homokra és porra, hanem a vadonban lévő futótüzekre terjed ki. Ilyenkor a lángoszlop akár 20-30 méter magasra is felcsaphat. Miután a tűzet felszippantja az örvény a tölcsér mérete lecsökken, a forgás pedig felgyorsul. A jelenség ugyan nem ritka, viszont nagyon ritkán sikerült megfigyelni, vagy filmre venni. Tangley videója ezért sem mindennapi. Wysocki szerint a tűzördög 30 méter magasra is megnőhet, a sebessége pedig 35 km/óra sebességet is elérheti. Maga a jelenség közel 1 percig látható, mielőtt a tűz kialudna.

Forrás: Index

Magyar hódításra készülnek a mosómedvék?

 Az Európában nem őshonos, de 70 éve terjeszkedő mosómedvék egyes példányait megtalálták Magyarország több pontján. Az első állatokról az észlelések 1999-ben történtek, majd Gödöllő környékén sikerült is befogni egy állatot, de az országban megjelenő egyedek nagy része még így is a fogságban nevelt és szabadon engedett vagy megszökött állatok. Ám ennek ellenére a szakértők tartanak az állat inváziós elterjedésétől. A mosómedve egy nagyon invazív, könnyen alkalmazkodó faj, és bár az emberre nem veszélyes – kivéve ha veszélyben érzi magát –, számos betegséget hordozhat magában, ami kutyákra és más háziállatokra veszélyes lehet. Éppen ezért a mosómedvék vadászata Magyarországon egész évben engedélyezett.

Vadállatok.hu

Hazánkban a mosómedvéket háziállatként, otthon tenyésztették, ám 2010-ben betiltották az állat házi tartását. Ha elszaporodna a környezetben, az mind a természetben, mind a háziállatokban kárt tehetne. Sőt, vadászatkor egy rossz eljárás okán akár a vadász is elkaphat valamilyen kórt a kimúlt állattól. Ezért is szeretnék elkerülni a magyarországi inváziót a tudósok, akik szerint, ha betartják a 2010-es rendeletet, akkor erre lehet esély. Ha nem, a németországi példa – 1934-ben került be és ma már több, mint 400 ezres egyedszámban él az országban – alapján, ha kialakulnak a populáció alapjául szolgáló párok, akkor már nem lehet hatékonyan fellépni ellene.

Eddig az ország legkülönbözőbb helyein bukkannak fel, például Debrecen környéke, Vas megyében, Pest megye és Siófok mellett. Szerencsére szaporodó csoportokról eddig nincs információ.

schefferj.ps.hu

Mosómedve:

1. Latin név: Procyon lotor 

2. Ősi élőhely: Észak- Közép-Amerika

3. Méretek:

    – hossz: fél méter + farok (20-25 cm)

    – súly: 6-7 kg

4. Színezet: farkuk csíkozott, fekete-fehér, álarc mintázat a pofán

5. Táplálék: énekesmadarak, kis rágcsálók, puhatestűek, növények, magok, szemét

6. Aktivitás: éjszaka

7. Élethossz: 5 év

8. Betegségek: veszettség, pestis, orsóféreg, nyugat-nílusi vírus

Forrás: Origo

Vidrák és az éghajlatváltozás

 A kutatók megfigyelései alapján a tengeri vidrák elősegíthetik az éghajlatváltozás csökkentését. Az összefüggés igen egyszerű. A tengeri vidrák tengeri sünökkel táplálkoznak, a tengeri sünök pedig tengeri moszatokkal. A tengeri moszatok pedig nagyon hatékony CO₂ megkötők. A tudósok 40 év kutatás alatt megállapították, hogy az egészséges moszatok 12x több CO₂-t tárolnak el, mint azok, amiket a tengeri sünök megrágtak. És a vizsgálatok persze azt is kimutatták, hogy azokon a területeken, ahol sok a tengeri vidra, ott a tengeri sünök elbújnak, és hínármaradékokkal táplálkoznak.

Kép: tengervilaga.eoldal.hu

Így tehát azokon a területeken, ahol a tengeri vidráknak nagy populációja él, ott a CO₂ megkötés is sokkal nagyobb.

Ez a felfedezés önmagában persze nem oldja meg az éghajlati problémákat, de ha hozzácsatoljuk az emberiség által tett CO₂ csökkentő erőfeszítésekhez, a moszatok nagy CO₂ megkötő képessége nagy segítség lehet az éghajlatváltozás csökkentésében.

Kép: image.imgsrv.farm.hu

Forrás: Tiszta jövő

Új majomfajt azonosítottak Afrikában

 Új majomfajt írtak le Kongóban. A helyiek által lesulának nevezett Cercopithecus lomamiensist egy mindössze 17 négyzetkilométernyi területen él a Kongói Köztársaságban a Lomami és Tshuapa folyók közötti elhagyott erdőségben.

A kutatók szerint egy csendes, félénk fajról van szó, melynek egyedei kis csoportokban élnek. A kutatások 2007 óta tartanak, a kutatók – John és Teresa Hart – viselkedést, környezeti viszonyokat, genetikai és anatómiai vizsgálatokat is végeztek, mielőtt PLoS ONE folyóiratban közölték volna az új felfedezést.

Cercopithecus lomamiensis:

Kép: Origo.hu

– Cerkómajomforma

– Közepes termetű

– Hím tömege ~ 7 kg

– Nőstények: kisebbek, mint a hímek

– Színek:

– szőke sörény

– szőke mellkasszőrzet

– deréktájon vörös folt

– hímek farpofáé és heréi azúrkékek

Forrás: Index

A világ legváltozatosabb Nemzeti Parkja

 A bolíviai Madidi Nemzeti Park lehet a világ egyik legnagyobb biodiverzitással rendelkező nemzeti parkja. Fajainak listáját a Koreában tartott természetvédelmi kongresszuson közölték. A Bolívia északnyugati részén elterülő nemzeti park több mint 12 ezer növényfajnak, 200 emlős és 100 halfajnak ad otthont. Összesen 1868 gerinces faj közül majdnem 1088 madárfajt találtak. A kutatók szerint a világ madárfajainak 11% él ebben a nemzeti parkban.

Madidi Nemzeti Park: Surtreck.com

A parkban talált állatok változatossága lenyűgöző. A dél-amerikai tapírtól – 300 kg – a háromszínű denevérig – 4 g – megtalálható. A macskafélék közül kiemelkedő egyedszámban található meg leopárd a területen.

A madárfajok szintén nagy változatosságot mutatnak. A hárpiáktól – melyek lajhárokkal és tapírokkal táplálkoznak, a kolibrikig – melyek a világ legkisebb madarai – mindenféle madár megtalálható. A kolibrikból ráadásul közel 60 faj él meg itt.

Hárpia:  m.cdn.blog.hu

A fajokon kívül kiemelkedő az élőhelyek változatossága is. Az Amazonas sík vidéki trópusi erdőségeitől az Andok hófedte csúcsaiig minden megtalálható.

Az évtizedeken át tartó felmérések ellenére, a park teljes biodiverzitásának mintegy kétharmada vár még dokumentálásra.

Kolibri: Files.blogter.com

A Madidi Nemzeti Park egy nagyobb védett terület, a Madidi-Tambopata tájvédelmi körzet része. Ez az egyik legnagyobb tájvédelmi körzet a világon. A régió bizonyos fajait sajnos még így is építkezések, erdőirtások és a mezőgazdaság terjeszkedése veszélyezteti.

Forrás: Hirado.hu

Víztermelő szélturbina

 Az Eolwater WMS1000 jelzésű francia gyártású szélturbina megújítja a szélturbinákról alkotott véleményeket. A kis méretű turbina ugyan mindössze 30 kW áramot képes termelni, ám különleges képessége, hogy naponta mintegy 1200 l tiszta vizet képes kondenzálással előállítani. A kis méretű, 24 méter magas és 13 méteres fesztávolságú rotorral rendelkező turbinát könnyű szállítani, nem termel szén-dioxidot és az élő környezetre a jelenléte nincs káros hatással. Az Eolwater önműködő, nincs szüksége sem áramra, sem vízre, hogy kettős feladatát ellátja. A tervezők 20 éves működést jósolnak, és közel 600.000 dolláros árat. Az új turbina tökéletes lehet olyan területeken, ahol nem csak áramra, de tiszta vízre is szükség van.

Forrás: Tisztajövő

Válságban a Karibi korallzátony

 A világ egyik legszínesebb és legélőbb ökoszisztémái, a Karibi térség korallzátonyai válságos helyzetbe kerültek. A leromlás okát globális környezeti problémák okozzák – lehalászás, szennyeződések, felmelegedés.

Korallzátony
m.cdn.blog.hu

A pusztulást már a 70-es években is detektálták, akkor a zátonyok majdnem feléről tűntek el ezek a különleges virágállatok. A felismert problémát el is kezdték kezelni, ám hiába nyilvánították a korallzátonyokat fokozottan védett területté, a romlás tovább folytatódott. Ma már az eredeti terület mindössze 8%-át borítják korallok.

A legnagyobb problémát nem is maguknak a virágállatoknak a pusztulása jelenti, hanem azt, hogy a korallok eltűnésével egy különleges és gyönyörű ökoszisztéma (megj.: ökoszisztéma itt: társulás + élőhely) is elpusztul. A korallok nem nem csupán önálló élőlények, de mészvázuk búvó és ívóhelykén szolgál kisebb halak számára. Védelmet nyújt a ragadozók ellen, miközben táplálékot is biztosít. Arról nem is szólva, hogy hány értékes és ritka faj található meg ezeken az élőhelyeken. Emellett a korallzátonyok fontos turisztikai értékkel is rendelkeznek.

De nem csupán a karibi térség korallzátonyai vannak veszélyben. A korallok rendkívül érzékenyek a környezet változásaira, így hiába teszik védetté vagy fokozottan védetté a zátonyokat, ahol nőnek, egy sokkal komplexebb, globális ártalom pusztítja őket. A helyzet pedig napról napra egyre rosszabb. A Világ Erőforrásai Intézet jelentése szerint a karibi korallzátonyok 75 százaléka pusztul, és Dél-kelet Ázsiában a zátonyok 95 százalékánál jeleztek még gondokat. A jelentés alapján 2050-re a világ összes korallzátonya komoly veszélyben lehet.

Korall
Aquanauta.hu

A probléma pedig a társadalomra is kihat. A korallzátonyok a part menti kisebb települések halászatát is elősegíti, a kipusztulás ezeknek a falvaknak a megélhetésére is hatással lesz.

Az IUCN a gyors megoldása – a védett területek nagyságának növelése, ahol betilthatják a halászatot, a korlátozott mennyiségben halászható halfajok számának növelése, és a mezőgazdasági szennyezések csökkentése –, néhány helyen már kicsi, de mérhető sikert hozott. Ezeken a területeken csökkent a pusztulás, és a zátonyok fedettsége 30%-ot eléri. Tény viszont, hogy itt a halászat és a szennyezés régebben is kisebb mértékű volt.

Forrás: Greenfo

Kitörhet a Fuji!

 300 év után újra kitörhet a japánok szent hegye, a Fuji. Legutóbb 1707-ben történt természeti katasztrófa egy földrengés hatására.

Fuji 1707-es kitörés - englishtreejapan.com

A Fuji környékén már 2000-ben és 2001-ben is regisztráltak olyan földrengéseket, melyek vulkánkitöréseket szoktak megelőzni, de a tavalyi tavaszi földrengés komolyabbá tette a dolgokat.

A 3700 méter magas, Tokiótól 100 km-re fekvő szent vulkán alatt egy új törésvonal keletkezett a tavaly tavaszi földrengés hatására. A magmakamrában az elméleti minimumérték tizenhétszeresére nőtt a nyomás, mely alapján úgy tűnik három éven belül a vulkán kitörhet.

Fuji - Weblo.com

A tudósok viszont attól tartanak leginkább, hogy egy újabb földrengés hatására a törésvonal kitágul, és Fuji egy hatalmas kitörés kíséretében összeomlik. Ez pedig sokkal nagyobb katasztrófával járna, mint a 300 évvel ezelőtti. Egy felmérés szerint a kitörés 300 ezer áldozattal járna, így már több szervezet is nekikezdett a kiürítési terveknek.

Forrás: Index

Teknős monitoring a Füvészkertben!

 Mai napra egy rövid beszámolót terveztem a Füvészkerti kiruccanásunkról. Asszisztáltam Orsi teknős monitoringjához, miközben megismerhettem a megfigyelések alapjait. Sajnos a teknősök ma bujkáltak, így a csapdák üresek maradtak, de Orsi mellcsizmába beöltözve, a tóban félig elmerülve mindet ellenőrizte és csalit is helyezett ki. 

Virág és méhecske

Én a partról asszisztáltam, a csalit nyújtottam át a víz felett és persze kattintgattam a fényképezőt. Végül mégis szerencsénk volt, sikerült észrevenni egy aprócska mocsári teknőst. A kicsike alig 27g nyomott, a páncélja torzulásmentes volt és elfért a tenyerünkben.

Orsi és a csapda :)

Megmértük a páncélját, a hasi páncélját is széltére hosszára, és Orsi feljegyezte az adatokat. Nagyon kis virgonc volt, de láthatóan nem félt tőlünk, legalábbis nem annyira, hogy állandóan behúzza a fejét.

Én nagyon jól éreztem magam, nagyon érdekes volt, és megyek majd megint asszisztálni, amint lehet :D Több teknőőőőst akarok látni :D

A természet - videók

 Úgy gondoltam, hogy a mai napra hozok nektek pár videót :). Jó szórakozást :)

Az első az Immediate Music - Believe című számára egy fantasztikus videó a Földről és a Föld szépségeiről.

A másik egy hasonlóan lenyűgöző videó a természet kincsiről.

Egy szerintem sokak által kedvelt, ismert, imádni való bagoly :)

Kellemes hétvégét mindenkinek!

Bioüzemanyag hulladékot használnak energiatermelésre

 A Surrey Egyetem kutatói bioüzemanyag előállításából keletkezett hulladékot használnak fel tiszta energia termelésre mikrobiális üzemanyag cellák segítségével.

A DDGS (Distillers Dried Grain with Solubles) – lepárolt szárított gabonaféléket tartalmazó oldat – egy hulladék termék a bioetanol gyártása közben. Ezt az anyagot gyakran takarmányokhoz használják, ám a Surrey Egyetem kutatói tápoldatnak használták egy mikrobiális üzemanyag cellához.

Mikrobiális üzemanyagcella (MFC):

Lényege, hogy a mikróbák katalitikus reakciói által hoznak létre energiát. A baktériumok oxidálják a szerves anyagokat, ami által elektronok termelődnek, ami pedig elektromos áramot hoz létre. Az MFC a szerves anyagok/hulladékok széles skáláját képes felhasználni tápoldaték.

A Surrey Egyetem által kifejlesztett MFC DDGS és szennyvíz keverékét használja energiatermelésre. A baktériumok ezen a tápon növekednek, miközben tiszta energia keletkezik. Az energiatermelés után megmaradt hulladékot még mindig fel lehet használni végül állati takarmánynak.

Sok MFC kutatás kiterjed arra, hogyan lehetne ezt a technológiát felhasználni szennyvízzel, mellyel egyszerre lehetne tiszta vizet, és tiszta energiát előállítani, vagy kutatásokban felhasználni szenzorként.

 Forrás: Ecoseed

Titkos engedélyt kapott a felsőcsertési ciános aranybánya

 A temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség kiadta az engedélyt a Déva melletti Felsőcsertésre tervezett cián-technológiájú aranybánya megnyitására.

A három nagy romániai környezetvédelmi egyesület a Függetelen Környezetfejlesztési Központ, a verespataki Alburns Maior Egyesület és a Re.Generation Egyesület tiltakozik a kiadott engedély ellen, mivel tudomásuk szerint a cég kárrendezési biztosítékot nem adott, az állammal között szerződése pedig titkos.

Rovana Plumb, Románia környezetvédelmi és erdészeti minisztere az ügy sürgős kivizsgálására szólította fel az országos környezetvédelmi szerveket, és kijelentették, amennyiben bányaprojekt nem tartotta be a jogszabályokat, visszavonják az engedélyt.

Felsőcserési bányaprojekt:

– 456 hektáros terület foglalna el

– 45 millió tonna ércet zúznának össze

– 16 éven

– évi 1.653 tonna nátrium-cianid felhasználásával

– 80 tonna aranyat mossanak ki.

– cianidos, nehézfémekben gazdag zagyot egy 63 hektáros, nyílt ülepítőben tárolnák.

A temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség a kiállított engedélyben állítólag jóváhagyta több mint száz hektár védett erdő kivágását és csaknem 30 millió köbméter víz kiszivattyúzását a Marosból.

Mindamellett, hogy a cianidos technológia a legolcsóbb aranykitermelési technológia, a felhasznált cianid és a visszamaradt zagy tárolása nagyon veszélyes. A tározó megépítését a cégek ugyan állják, de egy későbbi katasztrófa esetén minimális az esély, hogy megfelelő felelősöket lehet találni. Ráadásul a verespataki bányaprojekt esete is mutatja – ahol a zagytározót megfelelő alapozás nélkül, gátjait törmelékből akarták felépíteni –, hogy a cégek nem is megfelelő minőségűre építik a tározót, mely, ha később átszakad hatalmas károkat okozhat mind a természetnek, mint a társadalomnak (lásd: vörösiszap katasztrófa).

Forrás: Greenfo

Kiszárad a Tisza Záhonynál!

Az Időkép.hu-n jelent meg a hír, hogy a Tisza Záhonynál -332 cm volt. Az eddigi legkisebb vízállás -339 cm. A jelenlegi aszályos időszak nem ígér változást.

Kép: Csépke Csaba

Érdekességnek, a Tisza 2006-os tetőzése Szegeden:

Tisza: 2006. Szeged, Tetőzés

Felső kép: Csépke Csaba

Forrás: Időkép

Állatbarát szélturbina

 Raymond Green tervező új szélturbinát talált fel. Az új energiatermelő egységet úgy alakította ki, hogy a madarakra és a denevérekre ne jelentsen veszélyt. A Catching Wind Powernek elkeresztelt turbinát a Sigma Design fejleszti tovább, és hamarosan sorozatgyártásra kerül. A tervező úgy gondolja, hogy találmányát kisebb, hordozható és nagyobb szélerőművekben használható verzióban is alkalmazni lehet.

A Science tudományos hetilapban megjelent egy cikk, miszerint a szélturbinák leginkább a denevérekre veszélyesek. A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a forgólapátok környékén létrejövő alacsony nyomású mikrozónák miatt a denevérek tüdejében bevérzések alakulnak ki, és emiatt hullanak el az állatok.

Kép:  http://deneverek.adatbank.transindex.ro/

A másik nagy állatcsoport, akiket figyelembe kell venni a madarak. Magyarországon is egyre több vita alakul ki a szélturbinák telepítése miatt. A turbinák telepítésekor ki kellene kérni a szakértők véleményét, mert egyre több projekt érint madárvédelmi területeket is. Az MME szerint a nagytestű, éjszaka repülő madarak számára a legnagyobb kockázat, és persze további problémákat vet fel az erőművek miatt csökkenő élőhelyek száma is. A szélturbinák mellett kampányolók viszont kitérnek arra, hogy az ország területének csak kis része alkalmas szélturbinák telepítésére, és persze azzal is érvelnek, hogy a növényvédő szerek, vadászat és más emberi hatások miatt sokkal több madár pusztul el, mint a szélturbinák által.

Kulcsi szélerőmű

Forrás: Tiszatajövő, MR-1 Kossuth rádió

Kirándulás a Káli medencében

 Reggel 5:00 indulás Szegedről a Balaton északi partjára kirándulni. Vasárnap van, hétfőn munka és persze egyetem. Elkezdődött az ősz, és nyakunkon az új félév is. Ennek ellenére jó élmény és kikapcsolódás lesz ez az egy napos túra. Azért vasárnapot választottuk, mert jobb időt ígértek, mint szombatra. Reméltük, hogy be is válik.

Az útirány: Szeged → Kiskundorozsma → Forráskút → Csólyospálos → Soltvadkert → Kiskőrös (pihenő, bevásárlás) → Akasztó (pár kilométerrel akasztó után pihenés és reggeli) → Solt → Dunaföldvár (átkelés a Dunán) → Cece → Simontornya → Enying → Akarattya → Balatonfűzfő → Balatonalmádi → Balatonfüred → Tihany.

Az első komolyabb megállónk a Tihanyi félszigeten volt. Sétáltunk egy rövidet a Balaton partján, de elkezdett esni az eső, ezért gyorsan kocsiba ültünk, és irány Szentbékkála. Az eső szerencsére elállt, és úgy döntöttünk, hazafele még egyszer útba ejtjük Tihanyt, hátha jobb idő lesz.