2012. október 31., szerda

Németország új sztárja: Kerti sarkantyúka


 A kerti sarkantyúka nevű, élénksárga kerti növény egy nagyon hasznos és jótékony gyógynövény. Mustárolajat, illóolajokat, káliumot és olajat tartalmaz. A magjában lévő antibiotikum a légúti megbetegedések ellen kiváló, ugyanis anélkül pusztítja el a baktériumokat, hogy károsítanák a bélflórát.
A növény minden föld feletti része ehető: leveleit salátának használják fűszeres ízük miatt, a virágot sajtokkal, salátákkal fogyasztják édes borsos, retekre emlékeztető íze miatt. Virágbimbóit ecetes-sós lében szokták eltenni, így ízük olyan, mint a kapribogyó. Viszont csak nyersen ajánlott a folytatása, mert sütve-főzve, szárítva elveszik az aromája.

2012. október 30., kedd

Amazonas őserdő - Határokon átnyúló együttműködés


 Peru északi részén, Loretóban egy közel 600.000 hektáros területet nyilvánítottak védettnek. Ezzel rezervátummá váltak újabb részei az Amazonas őserdőnek, mely gazdag élővilággal rendelkezik, valamit biológiai és kulturális diverzitás szempontjából is kiemelkedő. A terület magában foglalja a Huimeki és az Airo Pai Közösségi Természetvédelmi Területet, illetve a Güeppi-Sekime Nemzeti Parkot.
Peru, Equadorral és Kolumbiával közösen az őserdei területeket próbálják megőrizni. Ez a lépés pedig fontos része a Putumayo Háromnemzeti Természetvédelmi Folyosó (Putumayo Trinational Conservation Corridor) fejlesztéséhez. A három ország eddig nagy eredményeket ért már el az Amazonas vidékének védelmében azzal, hogy együttesen próbálnak tenni az őserdő megőrzéséért.

Forrás: Tiszta jövő

2012. október 29., hétfő

Új gyíkfaj! – Ausztrália


 Perth melletti homokdűnéken új gyíkfajt fedezett fel egy kutatócsoport. A bejelentést hétfőn tették, mely szerint a mindössze hat centiméteres méretű Ctenotus ora-nak elnevetett faj a városiasodás miatt eltűnik. A felfedezésre a Délnyugat-Ausztráliában történő biodiverzitást felmérő kutatás során került sor, az eredményeket pedig a Zootaxa folyóiratban hozták nyilvánosságra.
Ctenotus ora
A gyík egyik felfedezője, az Ausztrál Nemzeti Egyetem ökológusa Geoffrey Kay a következőket nyilatkozta: „Egy új faj felfedezése fontos pillanat a tudományban. Eddig nem ismert faj észlelése ilyen közel az ország egyik legnagyobb városához azt mutatja, mennyi minden vár még felfedezésre. Bár a felfedezés fantasztikus, nincs okunk ünnepelni. Az új gyík olyan gyorsan eltűnhet, mint amilyen hirtelen feltűnt előttünk. Csak néhányat találtunk a természetben, így tudjuk ugyan, hogy az egyedszám alacsony, de nem vagyunk biztosak a fennmaradó populáció pontos méretében” (fordítás: Híradó.hu).
A Ctenotus ora-nak otthont adó homoksávot fokozatosan beépítik, ám a kutató szerint a fejlesztőknek figyelembe kell vennie az új fajt, és a lehetőséget mennyi felfedezetlen állat vár még megtalálásra ezen a változatos területen.

Délnyugat-Ausztrália egy diverzitási forrópont – ráadásul a 25 legfontosabb körül az egyik, Madagaszkár, a Nyugat-Afrikai dzsungelek és a brazil Cerrado szavannái mellett.
„Hosszú ideje tudjuk, hogy a délnyugati rész kiemelkedő növényi diverzitást hordoz, ahogy csodás vadvirágai mutatják is – mondja Kay. – Azonban csak ezzel a kutatással ismertük fel, hogy az állatok változatossága – különösen a hüllők tekintetében – sokkal nagyobb arányú, mint korábban hittük." (fordítás: Híradó.hu).

Forrás: Híradó.hu

2012. október 27., szombat

Fej nélküli katica


 Új rovar nemzettséget fedeztek fel Montanában. Az ebbe a nemzetségbe tartozó faj ugyanis „fej nélküli”, pontosabban képes arra, hogy torkába csúsztassa a fejét.
Az új fajt 2009-ben Ross Winton fedezte fel, egy homokdűnébe leásott csapdában. Először nem ismerte fel, és arra gondolt, hogy egy hangya darabkáit találta meg, de aztán felfedezte, hogy ez egy olyan rovar, ami a teknősökhöz hasonlóan képes elrejteni a fejét. Winton ekkor úgy döntött, hogy szakértőkhöz küldi a fej nélküli rovart, így került az ausztrál kutatókhoz. Így a rovar hivatalos leírása megtörtént a Systemic Entomology rovartani szakfolyóirat legutóbbi számában.

Az új fajból eddig mindössze két példányt sikerült begyűjteni (Montana (hím), Idaho (nőstény)), így ez a legritkább állat az USÁban. A szokások szerint a hím egyed alapján írnak le, így a névadás joga Wintont illete meg. Ő a rovartan professzoráról nevezte el a fajt, így annak a hivatalos neve Allenius iviei lett, míg a szakmabeliek a köznapi névnek a Winton katicabogara nevet ajánlották.
Michael Ivie – Winton entomológus professzora – hangsúlyozta, hogy nem csak egy ritka, új bogarat fedeztek fel, hanem a rovarok egy ritka, új nemzettségét is. A bogár mérete és színe a homokszemcsékhez hasonló, így nehéz felfedezni. Mint a legtöbb katica, ez a faj is levéltetvekkel táplálkozik, de még nem tudni, miért húzza be a fejét.


Forrás: Origo.hu

2012. október 26., péntek

Noc, a beszélő delfin


 1977-ben került fogságba Noc, a fehér delfin. Az elejtését követően az amerikai haditengerészet tengeri emlősökkel foglalkozó programjába került, így új otthona San Diego lett.
1984-ben Noc különös elkezdte utánozni az emberek hangját. Habár a fehér delfineknek nincs gégéje, Noc valahogy kifejlesztett egy módszert, hogy az emberéhez hasonló – a delfineknél sokkal mélyebb – hangot adjon ki magából.
Noc mindössze négy évig próbálkozott az emberek ismételgetésével, aztán soha többet nem szólalt meg.

Az alábbi videón állítólag Noc hangja hallható, ahogy azt mondja az embereknek, hogy menjenek ki a vízből (Get out of the water.)



Forrás: Tisztajövő

2012. október 24., szerda

Jöhet a levegőből gyártott benzin?


 Egy brit cég a vízből elektrolízissel kinyert hidrogént és a levegőből kinyert szén-dioxidot vegyítve gyártott benzint. Az új üzemanyag az Air Fuel Syndication, kis észak-angliai cég találmánya. Egyelőre ugyan csak kísérletekről van szó, de azok igen ígéretesek. Az eljárással öt liter benzint állítottak elő három hónap alatt (a szén-dioxidot még nátrium-hidroxiddal is elegyítik, mielőtt a hidrogént hozzáadnák.)
A kísérletek 2010 óta folynak, névtelen adományok keretéből. A cég azt reméli, hogy még két év kutatással képesek lesznek elérni a napi 1 tonna üzemanyag előállítást.
Az új üzemanyagtól azt várják, hogy elősegíti majd a légszennyezés csökkentését, mivel ez az üzemanyag semmilyen adalék anyagot, pl. ként, nem tartalmaz!

Forrás: Index

2012. október 22., hétfő

Fenntartható minivilág


 Larry Ellison az Oracle igazgatója közel 500 millió dollárt fizetett a Lanai szigetért. A felvásárlásban nem csak maga a terület tartozott bele, hanem a víz- és elektromos közművek is. Ellison igazgató célja a szigettel, hogy létrehozzon egy teljesen fenntartható mini kultúrát, mindenféle zöld megoldásokat használva.
A tervek szerint:
  1. Az energiát napelem-rendszerek
  2. Az ivóvizet egy hővel működő, sóeltávolító üzem
  3. Az élelmiszereket organikus farmok
  4. A közlekedést pedig elektromos autók
...fogják biztosítani. A farm termékeit nem csak önellátásra, hanem a japán piacra, exportra is szánják.

A szigeten kb. 3000 ember él, sokan kételkednek a sikerben. Néhányan úgy gondolják, hogy a gyarmatosítást idéző, ütemű fejlesztés hatására jövőjük előre nem kiszámítható. Habár az anyagiak és a jó szándék megvan, de kétségek merülnek fel a radikális átalakítások kapcsán.

Forrás: Tiszta jövő

2012. október 20., szombat

Élőhalott méhek Washingtonban


 2006 óta egyre kevesebb méh él a világon. Ennek a csökkenésnek és az úgy nevezett kolónia-összeomlási rendellenességnek (CCD) az okait még nem tudják a szakemberek, de többen úgy gondolják, hogy ez a mobil telefonok hatása, mások a növényvédő szereket okolják, és megint mások az úgy nevezett „zombiméh” jelenséggel magyarázzák.
Házi méh
A zombiméheket először 2008-ban fedezték fel Kaliforniában, később a jelenség megjelent Oregonban, szeptemberben pedig Washingtonban is a nyomára bukkantak.
Az élőhalott még jelenséget egy parazita légy okozza. Ez a rovar a méhekbe petézik bele, amik a kikelésük után a méhek belső szerveivel táplálkoznak. Az így megfertőzött rovarok viselkedés zavarban szenvednek (éjjel is kirepülnek, vonzza őket a fény, egyre bizonytalanabbul, szeszélyesebben mozognak), és mikor a parazita teljesen felemészti őket, elpusztulnak.

John Hafernik, a San Francisco-i Állami Egyetem egyik kutatója foglalkozik a zombiméhek vizsgálatával, és azok kapcsolatát a CCD-vel. Az méhek eltűnése katasztrofális lenne, ugyanis kulcsfontosságú fajok a növények beporzásához, így nem csak természeti, de gazdasági értékük is igen magas.

Forrás: Tiszta jövő

2012. október 19., péntek

Egy különös bolygó!


 A Földtől 5000 fényévnyire fekvő, PH1-nek elkeresztelt bolygót a Planet Hunters nevű önkéntes, amatőr csillagászok fedezték fel – azóta a Yale csillagászai is megerősítették a létezését.
Ez a bolygó igen különleges, ugyanis az eddig ismert egyetlen égi gömb, mely ikercsillagok körül kering, ráadásul az ikercsillagok és a PH1 körül még két további csillag is kering. Tudományos nevén a PH1 cirkumbináris bolygó, mely egy négy csillagos naprendszerben kering.
Illusztráció egy PH1 típusú bolygó elhelyezkedéséről
Kép: Origo
A bolygó átmérője hatszor nagyobb a Földénél, ami azt jelenti, hogy nagyjából Neptunusz méretű. Keringési ideje 137 nap. A Földtől kb. 900 cse-re fekszik, így a négy csillag már nem látszik napnak az égbolton.

Forrás: Origo

1 cse: csillagászati egység – 1 Nap-Föld távolság

2012. október 18., csütörtök

50.000 Daru egy helyen!


 Idén októberben a hortobágyi halastavaknál közel ötvenezer darumadár gyűlt össze őszi vonulásuk előtt. Ezek a madarak orosz és finn költőhelyekről repülnek Észa-Afrikába, ahol a telet vészelik át. A vonulási útvonaluk egyik fontos pihenőhelye a Hortobágy, ahol közel másfél hónapot töltenek. Bár maga a daru már 100 éve nem költ Magyarországon, sőt az egész Kárpát-medencében sem, mégis nagyon fontos állata kicsiny hazánknak (pl. a Hortobágyi Nemzeti Park címerének jelképe, megjelenik a koronázási paláston, és több város – pl. Püspökladány és Makó – címerében).
Daru (Grus grus)
„Igyekszünk megbecsülni heti rendszerességgel a számukat, úgynevezett szinkronszámlálást végzünk, az összes éjszakázó helyre kimennek a kollégák és megbecsülik, az elmúlt heti szám ötvenezer körül van” – nyilatkozta Tihanyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őr-szolgálatvezetője.
A hortobágyi halastó közepénél a vízmélysége ilyenkor alig 10 centiméter, így itt kényelmesen tudnak aludni, és a víz megvédi őket a ragadozóktól. Ezért itt szeretnek leginkább éjszakázni.


Forrás: Híradó.hu

2012. október 16., kedd

Főemlősök veszélyben!


 Az ENSZ biodiverzitási egyezménye keretében kiadták a Főemlősök veszélyben elnevezésű jelentést, mely felvázolja a világ 25 legveszélyeztetettebb fajának helyzetét. Ez alapján hat rendkívül veszélyeztetett faj él Madagaszkáron, öt Afrikában, öt Dél-Amerikában és kilenc Ázsiában. Habár a múlt században nem veszített főemlős fajt a Föld, de sok faj zord jövővel néz szembe. Például a makik a világ egyik legveszélyeztetettebb emlőscsoportját alkotják természetes élőhelyükön.
Északi fügemaki
kép: cokesmithphototravel.com
A Természetvédelmi Világszövetség és más szakemberek által felvázolt tanulmány szerint a főemlősöket számos emberi tevékenység – erdő irtás, állatkereskedelem, bozóthús igény – veszélyezteti. Például a madagaszkári északi fügemaki (Lepilemur septentrionalis) egyedszáma 19-re csökkent, és az IUCN felmérései szerint 103 makifajból és alfajból mintegy 90-et kihalás veszélyeztet.

A főemlősök fontos részei földünk ökoszisztémájának, arról nem is beszélve, hogy ők az emberhez legközelebb álló fajok.

Forrás: Greenfo
Kapcsolódó bejegyzés: Veszélyben a Gorillák!

2012. október 15., hétfő

Megfejtették a gömbvillám titkát!


 A világon először ausztrál fizikusoknak sikerült megfejteniük a gömbvillám keletkezésének matematikáját. Az viharok közben vagy után, épületekben, néha repülőgépen előforduló jelenséget már régóta kutatják sikertelenül, ám most ez az elmélet talán megállja a helyét.
A gömbvillám jelenség általában egy 10-15 centiméter átmérőjű, fényes gömb, ami a keletkezése után 20-30 mp-cel egyszerűen eltűnik. A fényes gömb általában a levegőben lebeg, és egy sétáló ember sebességével halad. A tanulmány szerint akkor keletkezik, ha egymástól elszigetelt térben (kb. egymillió voltos feszültséggel), az egyik oldalon a magas energiasűrűségű levegő erős elektromágneses mezőt hoz létre, ez pedig a másik térben úgy gerjeszti a molekulákat, hogy gömb alakba összeállnak, majd energiakisülés történik.
Ez azonban még csak egy teória, amit nem bizonyítottak, de mindenesetre ez eddig a leghitelesebb magyarázat, mely a fizika törvényeire és jelenségeire alapul, és ez az elmélet egybevág az elektronok és ionok fizikájáról, mozgásáról való ismeretekkel is.

Forrás: Index.hu

2012. október 14., vasárnap

Gyémánt bolygót találtak!


 Amerikai tudósok felfedezték a Földhöz eddigi legközelebb (40 fényév) lévő gyémántbolygót. Az 55 Cancri elnevezésű bolygó a Rák csillagkép egyik, szabad szemmel is látható csillagja körül kering. Kerülete közel kétszerese a Földének, tömege pedig nyolcszorosa. A felszíni hőmérséklet 1600 °C, és olyan közel kering a napjához, hogy egy év mindössze tizennyolc földi órát vesz igényben.
A bolygó fő alkotó eleme a szén, mely gyémánt formájában van jelen a bolygón. A csillagászok szerint a bolygó több, mint egy harmada áll a szén legstabilabb formájából, amit kb. három Föld-tömegnyi mennyiséget jelent.
Kép: Index
Az 55 Cancri felfedezése fontos a csillagászok számára. Mivel ez a hozzánk legközelebbi gyémántbolygó megfigyelése könnyebb, mint az eddig találtak. Arról nem is beszélve, hogy ez az első ilyen bolygó, mely a miénkhez hasonló nap körül kering. A tudósok azt szeretnék megvizsgálni, hogy egy a Földétől teljes mértékben különböző kémiai felépítésű bolygó szerkezete, atmoszférája és jellemzői mennyire térnek el a Földétől.

Forrás: Index

2012. október 13., szombat

Veszélyben a Gorillák!


 Egy brit olajipari cég, a Soco 2012 első felében engedélyt kapott a Kongói Köztársaságtól, hogy légi felméréseket végezzenek az ugandai határ környékén. A terület Afrika első nemzeti parkjának területe, ahol számos veszélyeztetett faj talált utolsó menedéket, és ami Afrika egyik legnagyobb diverzitású területe.
A kongói miniszter szerint, habár a Virunga Nemzeti Parkot jogszabályok és törvények védelmezik, ezeket lehet rugalmasan kezelni, és ha olyan mennyiségű kőolaj található a Nemzeti Park alatt, aminek elég nagy az értéke, akkor csak rajtuk múlik, hogy tiszteletben tartják-e a nemzeti park területét.
Ám a helyzet koránt sem ilyen egyszerű. A Virunga Nemzeti Park Afrika első nemzeti parkja, ráadásul az UNESCO Világörökség Része, mely menedéket nyújt olyan veszélyeztetett fajoknak, mint a kelet-afrikai csimpánz, az okapi, a szavannai- és az erdei elefánt, valami a keleti gorilla két alfaja, a keleti síkvidéki és a hegyi gorilla.
Kép: Origo
Az afrikai főemlősök élőhelye az elmúlt két évtizedben összement. A csökkenés leginkább a gorillákat veszélyezteti (keleti gorillák élőhelyeinek 52%-a, a nyugati gorillákénak 31%-a veszett oda, míg a Cross River-i alfajénak az 59%-a tűnt el.) A legjelentősebb pusztítás a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egyenlítői Afrikai nyugati részében, valamint Libériában figyelhető meg.
A Kongói Demokratikus köztársaság, Uganda és Ruanda közös határvidékén húzódó, körülbelül 80 kilométer hosszúságú Virunga-hegység a hegyi gorillák utolsó menedékhelye. Az itt élő főemlősöket Dian Fossey zoológus kutatta, aki nem csak megfigyelte az itt élő állatok életét, de küzdött az orrvadászat ellen is.
A gorillák jövője veszélyben van. Ez a faj elsősorban leveleket, gyümölcsöket, gombákat, valamint időnként rovarokat is fogyaszt. Egyetlen ragadozója a leopárd, de igazán ez sem jelent veszélyt a populációra, hiszen egy nagyobb nőstény vagy hím gorilla már képes magát megvédeni tőlük, így a legnagyobb veszélyforrása az ember. Ennek a fajnak az eltűnése kihat az általa fogyasztott táplálékra, a ragadozójára, valamint mindazon fajokra, amelyek közvetve vagy közvetetetten kapcsolatban álltak vele. A gorillák védelme ráadásul egy okból fontosabb is, mint más állatoké: genetikailag rendkívül közel állnak az emberhez.
Kép: Origo
Christian Nelleman, az ENSZ-UNEP szakértője ezt nyilatkozta 2010-ben: „Ha megölsz egy gorillát, olyan, mintha egy emberi család egy családtagját ölnéd meg.”

Forrás: Origo
Kapcsolódó bejegyzés: Ntokou-Pikounda Nemzeti Park a gorillakért

2012. október 12., péntek

Barangolás a Maros ártéren – Növénylista


 Minap Újszegeden voltunk kint felmérni. A Maros holtág partján (Szegeden Maros ártérként ismert) sétálva írtuk össze a fellelhető növényfajokat listában. A következőkben ezt a listát közlöm, több fajról képet is mutatok:

2012. október 10., szerda

A biodiverzitás védelme


 A 2010-es nagojai (Japán) ENSZ-konferencián kimondták, hogy 2020-ig meg kell állítani az állat- és növényfajok kihalását. A határozat értelmében az óceánoknak legalább tíz százalékát kellene természetvédelmi területté nyilvánítani, de ez az arány 2012-ben még csak 1,6%.
Az IUCN Vörös Listáján a 63637 felsorolt faj közül 19817-et fenyeget kihalás (kétéltűek 41%, zátonyépítő korallok 33%, emlősök 25%, madarak 13%, növények 30%).
A kormányoknak cselekedniük kell és be kell fektetniük a természetbe, hogy megőrizzék az élet változatosságát a Földön és foglalkozniuk kell a fejlődéssel kapcsolatban napjainkban felmerülő kihívásokkal – sürgeti
Az indiai Hyderabad-ban tegnap megnyílt XI. konferencián, az IUCN sürgette a politikusokat és az aláírókat, hogy kezdjenek el foglalkozni a fejlődéssel kapcsolatos kihívásokkal, hogy meg tudják őrizni a diverzitást és a természetet. Ehhez persze cselekedni és pénzt kell befektetni a természetbe. India különben néhány nappal a konferencia előtt hatodikként ratifikálta a nagojai protokollt, amely akkor lép életbe, ha 92 aláírója közül ötven elismeri.
Hyderabad-ban a kormányok tárgyalnak a nagoyai biodiverzitás csúcstalálkozón meghozott döntések megvalósításáról (biodiverzitás stratégiai terv, Aichi célkitűzések). Ezen a találkozón reális és megvalósítható terveket hoznak létre, hogy megakadályozzák a diverzitás további csökkenését.
Jane Smart szerint a rossz hír, hogy a veszteség egyre növekszik, ám jó pont, hogy ennek a pusztuló trendnek a megállítására megszülettek a tervek. Ehhez viszont az országoknak hatékonyan kell fellépniük, nem csak országos, hanem nemzetközi szinten, és a természetvédelmet a terveik szerves részének kell tekinteniük. A kormányzatok valamennyi ágának meg kell érteniük, hogy a biodiverzitás megőrzése fontos feladat.
Kép: Greenfo
A természet mind gazdaságilag, mind az emberi jólét szempontjából sokkal fontosabb, mint ahogy az társadalom gondolja. A természetből fakadó javak, alapanyagok, vagy gazdaságilag nem értékelhető előnyök – akklimatizálódás, pihenés, szépség – nélkülözhetetlenek az emberek számára, ezért is kell megvédenünk a természetet.

Forrás: Greenfo

2012. október 9., kedd

Yoda a Földön!


 A Csillagok háborúja Jedi mesteréről állatot neveztek el. A Yoda purpurata elnevezésű félgerinchúros élőlény az Atlanti-óceán mélyén él. Habár nem zöld, hanem pirosas-lilás színű az állat, a feje mégis Yodára emlékeztette a felfedezőit, így kapta tudományos nevét is. A purpurata az állat színpompás kinézetére utal.
Kép: Origo
A félgerinchúrosok a férgeknél fejlettebb fajok. (A Yoda purpurata-t ezek közül is a béllel lélegző állatok közé sorolják.) Ezek az élőlények fontos kapcsot képeznek a gerinctelenek és a gerincesek között, fajaik száma nem több, mint 90.

Az állat tudományos leírását az Invertebrate Biology folyóiratban közölték az Aberdeeni Egyetem kutatói.

Forrás: Origo

2012. október 7., vasárnap

Veszélyben a Gyilkos-tó!


 Eutrofizáció csökkenti Erdély egyik leghíresebb tavának élettartamát. A tó vízminősége romlik és elkezdődött a feltöltődési folyamat is. Miután mozgalom indult Székelyföld állóvizeinek megmentéséért, a Gyilkos-tónál búvárok végeztek tudományos méréseket. Az 1837-ben egy földcsuszamlás miatt keletkezett Gyilkos-tó megmentéséért azonnali óvintézkedéseket kell hozni:
„Mi is kapunk egy képet arról, hogy mi van a tó fenekén, mivelhogy gondolkozunk, és több felmerülő lehetőség közül próbáljuk a legjobbat kiválasztani arra, hogy lelassítsuk és megakadályozzuk a tó feltöltődését valamilyen módon” – mondta Hegyi Barna, a Békás-szoros Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója.

„Több ponton végeztünk iszapréteg-vastagság mérést. Azt most pontosan nem tudom, hogy hány helyen, mert azt majd utólag összesítjük, és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz karának kihelyezett tagozata itt Gyergyószentmiklóson fogja feldolgozni kolozsvári segítséggel” – közölte a Duna Híradóban Lukács Lehel, a Hargita megyei Hegyimentő Közszolgálat vezetője.
Ha a Gyilkos-tó vizsgálatai befejeződnek, a szolgálat és a nemzeti park több Hargita megyei és székelyföldi tavat szeretne még megvizsgálni.

Forrás: Tisztajövő

2012. október 5., péntek

Bővült a védett fajok listája!


 Október 1-ével módosult a Magyarországon védett és fokozottan védett fajok listáját meghatározó rendelet. Ez egyszer alapul a Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállításon (FeHoVa) a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat állami és civil képviselői által aláírt megállapodáson, és a védelemben részesülő fajok listájának az uniós irányelveknek megfeleltetésén, valamint a fajok aktuális veszélyeztetettségi helyzetének, az új tudományos vizsgálatok általi felülbírálásán.
Kerceréce (wikipedia)
  • Egyes madárfajok állománya annyira lecsökkent, hogy felkerültek védett fajok listájára.
  • A jövőben a védett fajok listájára kerül a csörgő-, kerceréce, mint átvonuló madarak és a menyét, mint mezőgazdaságilag hasznos, egér és pocokírtó állat.
  • Viszont a mezőgazdasági károk elkerülése végett, szigorú szabályok keretében vadászható lesz a nyári lúd, mivel hazai állománya nagyon megszaporodott.
  • Magyarországon nem honos vagy eltűnt – de európai országokban nagy állományban élő – fajok trófeáinak behozatala egyszerűsödik.
  • Védelem jár azoknak a gerinctelen állatoknak, amelyeket nagyban fenyeget az illegális kereskedelem, és a 2001 óta hazánkban újonnan előkerült és veszélyeztetett növény- és állatfajokat is.
  • Védelem jár azoknak az állatcsoportokat is, amelyek kiemelt szerepet játszanak a növények biológiai sokféleségének megőrzésében, a beporzásban és a vízi ökoszisztémák működésében.
  • Az új rendelet erősítette egyes közösségi jelentőségű fajok védelmi helyzetét.
  • Óvja a nemzetközi kereskedelemmel és gyűjtéssel veszélyeztetett fajok, valamint a hazánk területéről újonnan előkerült kis állománnyal rendelkező, veszélyeztetett fajokat.
  • Védelemben részesülnek egyes, a biológiai növényvédelemben, ökológiai, illetve biogazdálkodásban fontos állatcsoport képviselői (pl. hangyalesők, csőrös rovarok, futóbogarak) is.
    Csörgőréce (koroser.hu)

A Természetvédelem.hu honlapon hamarosan elérhető lesz a védett fajok legfrissebb statisztikája és fotói megtalálhatók lesznek.

Forrás: Greenfo

2012. október 4., csütörtök

Fejlemények a Felsőcsertési cián ügyben!


 Nem sokkal azután, hogy szeptemberben három civilszervezet tiltakozni kezdett a Felsőcsertésre kiadott bányászati engedély miatt, Rovana Plumb, a román környezetvédelmi szaktárca vezetője vizsgálatot rendelt el az ügyben, majd a román táblabírósághoz fordult, hogy érvénytelenítse a kiadott engedélyt. A vizsgálat kimutatta, hogy az engedély két európai irányelvet, egy nemzetközi egyezményt és két másik európai határozatot szegett meg.
Kép: Greenfo

Egyelőre az engedélyt még nem vonták vissza, annak ellenére sem, hogy a Regeneration nevű környezetvédelmi szervezet több aktivistája a román kormány épületének főbejáratához láncolta magát, tiltakozásul az engedély ellen. A környezetvédelmi aktivisták megvádolták a kormányt, hogy végül nem tettek semmit az engedély kiadása ellen. A tiltakozókkal a társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter állt szóba, aki a szemükre vetette, hogy nem hivatalos levélben keresték meg a kormányt. A Mediafax hírügynökség szerint a csendőrök elfűrészelték a láncokat, és bekísérték az aktivistákat a csendőrségre.
Forrás: Greenfo 1; 2;

2012. október 3., szerda

Eltűnt a Nagy-Korallzátony fele!


 A Nagy-korallzátony a világ legnagyobb korallrendszere, nagyjából háromezer korallfajjal, összesen 345 ezer négyzetkilométeren. Északkelet Ausztráliától nem messze a Korall-tengerben található. 2000 km hosszú, és több, mint 34 millió hektráon fekszik. Mérete akkora, hogy még az űrből is látszódik. Több, mint 3000 korallzátonyvól áll, és élővilága lenyűgöző. A szigeteken több nemzeti parkot is létrehoztak, melyekben a legkülönfélébb növények és állatok élnek meg (kókuszpálma, levesteknős, cserepesteknős, sirályok, csérek, kő- és szarukorallok, kauricsiga, tigriscsiga, bohóchalak, papagájhalak, virágállatkák stb.). 1981 óta a Világörökségünk része.
Nagy Korallzátony
Kép: Alternativenergia.hu
Ám a Nagy-Korallzátony veszélynek van kitéve. A hurrikánok, korallevő tengeri csillagok és az un. korallfehéredés a korallzátony pusztulását okozza. 1985 óta a terüle zsugorodni kezdett, és ma már körülbelül csak 50%-a található meg a 85-ös területéhez képest. A tanulmány, amelyben közölték az eredményeket, az egyik leghosszabb ideje tartó, és legösszetettebb megfigyelés. Az Australian Institute of Marine Science kutatói szerint a korallzátony felülete 27 év alatt 28 százalékról 13,8 százalékra esett vissza, amely kétharmada az 1998-ban rögzített állapotnak. A tanulmányból levonhatjuk azt a következtetést, hogy sajnos még a világ legvédetebb helyei sincsenek biztonságban a természet erőitől és az emberi beavatkozástól (pl. klímaváltozás.)
Nagy Korallzátony


Forrás: Index, Wikipédia
Korallfehéredés: Index
Kapcsolódó bejegyzés: Remény a koralloknak

2012. október 2., kedd

A rabszolgák bosszúja


 Suzanne Foitzik hangyakutató érdekes jelenségre bukkant, mikor rabszolgatartó hangyafajokat vizsgált meg New Yorkban, Nyugat-Virginiában és Ohióban. A Protomognathus americanus hangyafaj kolóniában él, és gyakran megtámad más hangyabolyokat, és tőlük lárvákat rabolnak el, melyeket rabszolgaként tartva arra kényszerítenek, hogy a P. americanus faj lárváit gondozzák.
P. americanus feje
Kép: Mississippi Entomological Museum
A meglepő fordulat viszont ezután következett. Foitzik a hangyák viselkedését tanulmányozta, mikor az egyik rabszolgaként funkcionáló faj egyedei – Temnothorax longispinosus – felnőve megtámadták a lárvákat. A kifejlett T. longispinosus ugyanis olyan feromont választ ki, mely megkülönbözteti a nevelt egyedektől. Ettől kezdve P. americanus faj lárvái és fiatal egyedei ellenségekké válnak a szemükben, így magukra hagyták, vagy el is pusztították az idegen egyedeket.
T. longispinosus
A rabszolgák lázadása olyan mértékben sikeres lett, hogy a T. longispinosus kolóniájának túlélése nagyobbá vált, mint a rabszolgatartóé: A megfigyelő időszakot alatt a T. longispinosus lárváinak 85, míg a P. americanus lárváinak mindössze 45%-a élte túl.

Forrás: Index

2012. október 1., hétfő

Ütköző galaxisok


 Egy, a galaxisban igen általános, ám eddig nem látott jelenséget sikerült lefotóznia a Humble űrteleszkópnak. A NGC 6745-ös jelzésű galaxis és egy kisebb galaxis között zajló kozmikus karambol már évmilliók óta is tarthat, ám ilyen fantasztikus felvételt még nem sikerült csinálni róla. A nagyobb spirálgalaxis az ütközés során elveszíti alakját, és egybe olvad a másik, kisebb galaxissal. A leszakadó porfelhők pedig a legújabb csillagok alapanyagaiként szolgálhatnak.
Ütköző galaxisok (Humble űrteleszkóp)
A kozmukus karambol – ahogy a tudósok a galaxisok ütközését nevezik – egy igen gyakori, általános és szükséges jelenség (a fekete lyukak kialakulásában kiemelten fontos). Ebben az esetben a galaxist alkotó bolygók és csillagok valójában nem érintkeznek, csupán a galaxisokat körülvevő porok, gázok és mágneses mezők lépnek kapcsolatba. Az alakváltozást pedig nagy gravitációs erő okozza.

A mi spirálgalaxisunkra, a Tejútrendszerre, ugyanez a sors vár majd. Közel négymilliárd év múlva karambolozunk, a tőlünk közel 2,5 millió fényévre lévő, de 270 km/h-ás sebességgel közeledő Androméda galaxissal.

Forrás: Index