Rövid hírek

1. Három, bizarr kinézetű ugróvillást fedeztek fel egy spanyol barlangban

Pygmarrhopalites maestrazgoensis

Pygmarrhopalites cantavetulae

Oncopodura fadriquei

Az állatokat Maestrazgo-barlangjaiban találták meg, mintegy 2000 méteres magasságban. Barlangon kívül akár – 40°C is lehet, míg belül 5-11 fok közötti tartományban marad a hőmérséklet. A kutatók az állatok adaptálódását akarják megvizsgálni a nedves, hideg fénytelen környezethez.

Forrás és bővebb leírás: Híradó.hu

2. Felfedezték az eddig leghatalmasabb fekete lyukat

A fekete lyukat egy 250 millió fényévre lévő apró galaxisban fedezték fel. Tömege 17 milliárdszor nagyobb, mint a mi Napunké.

Forrás és bővebb információk: Híradó.hu

3. Veszélyben az amuri tigrisek és leopárdok élőhelye

Oroszországban az amuri tigrisek és leopárdok élőhelyeként szolgáló természetvédelmi terület mellé terveznek földház-cseppfolyósító üzemet. Ezzel a terület elvesztené nemzetközi státuszát, mint bioszféra rezervátum és mint etalon. Az üzem ráadásul nem csak a nagyvadakban tenne károkat, hanem a hajózás miatt a tengeri bioszférában, de még a halászatot is károsítaná.

Forrás és bővebb információk: Híradó.hu

A kép csak illusztráció; http://akvaguru.hu/

4. Lefotózták a DNS-t

Sikerült elektronmikroszkóppal képet készíteni a kettős spirál szerkezetű DNS-ről. Ezzel a technikával nem csak lenyűgöző képeket tudnak lefotózni, de RNS-ek és fehérjék kapcsolatát is meg tudják vizsgálni.

Forrás és bővebb információk: Index

Képek:
1. Amuri leopárd
2. Két pillér között kifeszített DNS (vonal)

* * *

Egy rövid időre ritkábban posztolok, de amint vége az elő vizsgáknak, zh-knak, újra visszatérek a napi, két napi posztokra. Addig is, hasonló rövid hírekkel, beszámolókkal még várlak titeket!

Terep 2 - Tőserdő

Tőserdő a Kiskunsági Nemzeti Parkjához tartozó országosan védett természeti érték. Lakitelektől délre és Tiszaalpártól északra fekszik a Holt Tisza partján. Kijelölt természetvédelmi őre Bartol István, ő vezetett minket végig a területen. Az öböl NATURA2000 terület, melyet a kisfészkű aszat megjelenése miatt jelölték ki.

A terület természeti értékei közé tartozik a két tó. A kisebb, sekélyebb a Sulymos tó nevet kapta, habár sulyom már nem található a területen. A másik, a Nagy-tó madártani értékeiről híres. Található itt fekete harkály, nagy kócsag, fekete gólya, réti sas, kanalasgém, kis kócsag.

Emellett Tőserdő fontosabb élőhelyei a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az Alpári-rét és Szikra-rét, nyarasok és az égeres láp. Az égeres láp viszont, sajnos 2010-ben a téli jeges árban elpusztult. 

A területen 2005 – 2008 között folyt a területek felvásárlása a Nemzeti Park által. Ezek olyan mezőgazdasági területek voltak, melyek árvizek idején csak veszteséget hoztak volna a gazdáknak, ám a súrlódás még így is fenn áll, mert a szárazabb években, amikor az árvíz nem bukik át a nyári gáton, az emberek úgy érzik, hogy a Nemzeti Park becsapta őket, és arra gondolnak, abban az évben milyen hasznot hozhatott volna a terület.

A nyári gát megint egy érdekes kérdése a területnek. A nyári gát célja ugyanis az kis vizek visszatartása volt az ’50-es években. De ahogy az árvizek egyre nőttek, úgy emelték a gátat, míg nem visszatartotta a nagyobb árvizeket. Fordulatot az 1998-as nagy árvíz hozott, mikor Szolnok veszélybe kerül, és kénytelenek voltak berobbantani a nyári gátat. Ezért is döntött úgy a vízügyi hatóság, hogy visszabontják a gátat az ’50-es évek magasságára.

A Nemzeti Parknak sok problémával kell megküzdenie. Az utóbbi évtizedekben ugyanis megváltozott az árvizek dinamikája. Már nem olyan kiszámíthatók, mint régen, így a kezeléseket sem lehet hozzájuk alakítani. Pl. a 2008-as árvíz tönkre tette a Nagy tavon lévő úszó rekettyés füzeseket, melyek fészkelő és búvóhelyként szolgáltak a madaraknak, a 2010-es jeges ár pedig sok növényzetet tett tönkre. A NP legeltetéssel és kaszálással kezeli az Alpári-rétet, és próbálják fenntartani a vizes élőhelyeket és az ártéri élőhelyeket.

Képek:
1. Sulymos tavi kilátóból az Alpári rét
2. Nagy-tó
3. Kisfészkű aszat
4. Ökörfarkkóró

Más növényekből táplálkozni képes algára bukkantak

 Német tudósok megállapították egy gyakori zöldalga fajról (Chlamydomonas reinhardtii), hogy képes növényi anyagokat lebontani, amennyiben nem fér hozzá szokásos táplálékforrásaihoz. Ez az első eset, hogy kimutatták, hogy egy növény egy másik növény cellulózát bontja le, és használja fel táplálékként.

Ez a zöldalga normális körülmények között fotoszintézissel (CO₂-ból, vízből és napfényből) állít elő glükózt. Ám amikor a kutatók nem adtak elég CO₂-t, elkezdett más növényi anyagokat fogyasztani. Ezzel azt is bizonyították, hogy egy fotoszintézisre képes organizmus cellulózbontásra is képes. Ez előre lendítheti a bioüzemanyag gyártást, hiszen drága enzimek helyett, most már algákat is lehet majd alkalmazni etanol gyártásra. Ez a zöldalga ráadásul zsírokat is képes előállítani, ami szintén a bioüzemanyag gyártásban lehetne felhasználni.

Ez a zöldalga egyedülálló, mivel képes celluláz enzimet termelni, amelyről eddig úgy tudták, hogy a növényeknél nem fordul elő.

Forrás: Híradó.hu

Talán mégsem halt ki a Galapagosi óriásteknős egyik alfaja

 2012. június 24-én meghalt a Magányos George-nak keresztelt óriásteknős, akiről úgy hitték, hogy a Chelonoidis nigra abangdonii (Galapagoszi óriásteknős alfaj) utolsó példánya. Georgot egy magyar származású kutató, Vágvölgyu József fedezte fel 1972-ben a Pinta-szigeten. Később a Charles Darwin Kutatóállomásra került, itt is halt meg júniusban. A kutatók szerint közel 100 éves lehetett.

Magányos George

Ezzel úgy gondolták, hogy a Chelonoidis nigra abangdonii kihalt, ám a Galapagos Nemzeti Park bejelentette, hogy Magányos George mégsem volt olyan magányos. A szigeteken 17 olyan teknőst találtak, ami ugyanabból a fajból származik, mint George, ráadásul a génkészletük is hasonló.

A nemzeti park 2008 óta tudja, hogy élnek olyan teknősök, melyek magukba hordozzák a Pinta-szigeteki teknősök génjeit, de eddig úgy gondoltál, hogy ez nem elég ahhoz, hogy George faja ne haljon ki. Most viszont úgy tűnik, Magányos George nem volt egyedül.

Forrás: Index

Videó: A világ szennyezéseinek mozgása

 A NASA Goddard Űrkutatási Központja modellezte a Föld légkörében terjedő gáz halmazállapotú szennyezők mozgását. A központ a 2006. augusztus és 2007. április közötti időszak adatait vette alapul a videó elkészítéséhez, amit egy szuperszámítógép hozott létre. Ez a videó nagyon jól bemutatja a légszennyezés mértékét és terjedését, így jó kampánynak bizonyulhat a környezet- és természetvédelem mellett.

Lajhármaki

A lajhármaki (Nycticebus coucang) a félmajmok alrendjébe tartozik, ezen belül pedig a lóriszerűek osztagába. Lassúságát méregfogával ellensúlyozza. Bár a félmajmok közé tartozik, igen egyszerű gondolkodású állat.

Lajhármaki

Egyedülálló felfedezés Szegeden 2011-ben

 2011 őszén jelentették be, hogy teljesen új fajt találtak a szegedi Erzsébet ligetben. Eddig Európában még egyetlen városi parkban sem sikerült felfedezni új fajt, így a 2011-es felfedezés igazi kuriózum a tudomány világában.

Xyela nigroabscondita

A történet eredetileg 2009-ben kezdődött, mikor Gyurkovics Henrik genetikusnak, akinek hobbija a darazsak fotózása, sikerült lencsevégre kapnia ezt az új levéldarazsat. Mivel nem ismerte fel, ezért megpróbálta meghatározni a számára ismeretlen fajt, de sem határozókban, sem a neten nem találta meg, végeredményben annyit sikerült kiderítenie, hogy egy Franciaország déli részén felfeldezett faj rokona lehet. Ezek a levéldarazsak általában fenyőhöz, jelen esetben feketefenyőhöz köthetőek.

2010-ben visszament a feketefenyőhöz, ahol először fotózta, de nem találta meg a darazsat, viiszont 2011. márciusában talált öt egyedet. Ekkor már biztos volt benne, hogy Magyarországon bizonyosan új faj, de talán a Francia darázs rokona lehet. Ezért felvette a kapcsolatot Haris Attilával, akinek a levéldarazsak a szakterülete (több, mint 200 új fajt írt le Ázsiából), és megállapította, hogy habár valóban a francia fajnak a rokona, de egy teljesen új fajról van szó.

Xyela nigroabscondita

A megtalált öt példányból három a budapesti természeti múzeumba került, két példány pedig a kaposvári múzeumba. A felfedezést a Natura Somogyiensis című újságban közölték. A neve Xyela nigroabscondita lett, és nem került bele a szegediensis kifejezés, ami Szegedre utalna, mert valószínűleg balkáni fajról van szó, ami nem őshonos hazánkban.

Forrás: Szegedma

Szegedi Vadaspark - Képek

Arra gondoltam, hogy mára hozok nektek pár képet, amit vasárnap készítettem a Szegedi Vadasparkban. Kellemes kép nézegetést :).

Boldog születésnapot, Peanut!

 A No More Trash (Ne Több Szemetet) kampány hivatalos kabalája, Peanut (Földimogyoró) november 8-án ünnepelte 29. születésnapját Weldon Sprigben, a A. Busch Természetvédelmi Területen.

Peanut

Peanut egy vörösfülő ékszerteknős (Trachemys scripta elegans), akit 1993-ban találtak meg St. Louis területén. Egy hat üdítőt összefogó műanyag gyűrű szorult a testére, ami miatt a teknője deformálódott, és 8-as vagy földimogyoró alakúvá vált. Azóta a Busch Természetvédelmi Területen él, és egy oktatási kampány részeként körbeutazza Missourit.

 Forrás: Suburban journual

Patkányirtás a Galápagos-szigeteken

 22 tonna patkánymérget fog a Galápagos-szigetekhez tartozó Pinzón szigetére juttatni Ecuador. A szigeten élő patkányok már madár- és hüllőfajok túlélését veszélyeztetik, ezért van szükség a drasztikus lépésre. Ecuador egyébként már évek óta tervezi, hogyan lehetne az irtást a lehető legkisebb kockázattal megvalósítani. A mostani terv szerint a mérget kék kockákba dobják le. Ez a szín csupán a patkányok figyelmét kelti fel. Emellett a sólymokat és az iguánákat ideiglenesen kitelepítették a szigetről, hogy a mérgezett tetemeket ne egyék meg. A Galápagos Conservancy munkatársai még aggódnak a végkifejlet miatt. Ha egyetlen vemhes nőstény is marad az irtás után, akkor az egész akció kárba vész.

Két új császárpingvin kolónia

Végre sikerült megtalálni azt a hatalmas császárpingvin populációt, amit a tudósok már 1999 óta keresnek a Mertz-gleccser közelében, az Anktartiszon. A pingvinek felfedezése eddig azért volt nehézkes, mert az állatok folyamatosan vándoroltak a hideg tél és a nyári olvadás miatt.

Császárpingvin fióka

Az új kolóniák körülbelül 6000 fiatal példányt foglalnak magukba, és mivel a császárpingvinek évente egy utódot hoznak létre, így a szülők teljes populációját 8500 párra becsülik.

Ez hatalmas szám, a kolóniától 250 km-re fekvő, francia Dumont d'Urville kutatóállomás közelében kikelő 2500 pingvinhez képest.

Forrás: Tiszta jövő

Tobzoska

A tobzoskák a méhlepényes emlősök egyik rendje, ami a ma élő rendek közül a méhlepényes ragadozók (Carnivorák) legközelebbi rokonai. A két rend 75 millió évvel ezelőtt vált el egymástól, az egyik oldalon kialakultak a ragadozók, a másikon pedig a tobzoskák.

A tobzoskák könnyen felismerhetőek a testüket tetőcserép módjára borító pikkelyekről, és magyar nevüket is emiatt kapták (toboz – tobzoska). A pikkelyek csupán a hasoldalát nem védik, itt a testét finom szőrzet borítja. A pikkelyek száma az életkor haladtával nem változik. Ugyanannyi pikkellyel élik le az életüket, mint amennyi a születésükkor kialakul. Ezek a védelmi szempontból nagyon fontos képződmények viszont kopnak és sérülnek az évek során, de ugyanúgy, mint pl. az emberi köröm, alulról újra nőnek.

Hátsó-Indiai Tobzoska

A tobzoskák hangyákkal, termeszekkel táplálkoznak. Mind a négy lábukon öt ujj található, melyeken erőteljes karmok alakultak ki. Ezek közül is, a mellső lábon, és annak harmadik ujján a legerősebbek ezek a táplálkozáshoz nélkülözhetetlen függelékek. Ezzel törik ugyanis fel a termeszek várait és kaparják ki a hangyabolyokat. Aztán hosszú nyelvükkel egyszerűen felnyalják a rovarokat. Éjjeli állatok, nappal az odvaikban alszanak, vagy ha nem érnek vissza időben, akkor a földbe ássák magukat, vagy egyes fajok a fákon pihennek.

Védekező tobzoska

A tobzoska magányosan élő állat. A hímek és a nőstények csak párzási időszakban találkoznak egymással. Egyetlen utódot hoz a világra, melyet a nőstény a farkán hordoz a szoptatási időszak alatt.

Óriás tobzoska múzeumban

Fontosabb fajai:

Hosszúfarkú tobzoska (Manis tetradactyla)

Óriás tobzoska (Manis gigantea)

Hátsó-indiai tobzoska (Manis javanica)

Forrás: Wikipédia

Az első magyar szőrös tatu

 Sörtés armadilló, azaz nagy szőrös tatu (Chaetophractus villosus) született a Miskolci Állatkert Trópusi-házában szeptember 2-án. A kis hím tatu a Dömpinek és Sphienak elkeresztelt armadilló pár kölykeként jött a világra.

A tatuknál két hónapos vemhesség után általában két kölyök jön a világra, de a most 126 grammal, 13 centiméterrel és 5 centis farokkal világra jövő kis tatu egyke lett. Másfél hónappal a születése után már nem csak anyatejjel táplálkozik, hanem kezdi megismerni a hús, gyümölcs és kevés zöldség fogyasztásának élvezetét is.

Szőrös tatu

A nagy szőrös tatu Dél-Amerikában honos, a pampák füves területein, félsivatagokban és ritkás erdőkben él. Az ősi övesállatok tagja. A nagy szőrös tatu kihalással veszélyeztetett faj, a világon eddig 117 példányát tartják számon, mely 118-ra növekedett a miskolci kölyökkel. Idén eddig mindössze 10 egyeddel gyarapodott a számuk, és külön öröm, a miskolci egyed, ugyanis Magyarországon eddig még nem született szőrös tatu.

Forrás: Index

Jelszavat használnak az ökörszemek

 Az ausztráliai tündér-ökörszemek különleges módszert fejlesztettek ki a fészekparazita kakukkok ellen. A kakukkok más, általában náluk kisebb énekesmadarak fészkébe helyezik a tojásaikat, rákényszerítve a szülőket, hogy neveljék fel helyette a fiókát. A kikelő kakukkfiókat kilökdösi mostohatestvéreit a fészekből, míg nem egyedül marad.

Tündér ökörszem

A tündér-ökörszemek, hogy megóvják magukat a kakukkotól egy egyedik, csak rájuk jellemző kódot tanítanak meg a fiókáknak, még mielőtt kikelnének a tojásból. Ezzel ugyan nem tudják megvédeni a fiókákat a kakukkoktól, viszont az idegen fiókákat, akik nem tudják a kódot, sorsukra hagyják. Az ökörszemek ugyanis csak akkor etetik a fiúkákat, ha azok ezt a különleges éneket csiripelik.

A tojók a kódot a hímeknek is megtanítják, és külön figyelnek arra is, hogy a kakukk ne hallhassa meg a különleges dallamot. A tündér-ökörszemek a kihalás ellen küzdenek a kakukk miatt.

Forrás: Tisztajövő

Megépülhet a Szegedi szuperlézer

 A nemzeti fejlesztési bizottság jóváhagyta a Szegedi lézerkutató központ beruházásának beillesztését az Új Széchenyi-tervbe. Habár úgy nézett ki, a szegedi szuperlézer nem épülhet fel támogatás szerződés híján, most mégis zöld utat kapott.

A tervek szerint a 2015-ig elkészülő lézer a világ legerősebb attoszekundumos lézere lesz. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) lesz a világon az első olyan berendezés, amivel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet vizsgálni. A berendezés az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatra, és új anyag előállítására is alkalmas lesz.

Forrás: Index

A Szegedi lézerről: Fizika tartalmasan, érdekesen

Tengeri sárkány

 Kevesen tudják, hogy a középkori hajósok legendáiban szereplő tengeri sárkány egy ma is élő, és létező állat. Habár koránt sem olyan nagy és veszélyes, mint azt a régiek gondolták, a legnagyobb nagysága ugyanis csak 20 centiméter körüli.

A tengeri sárkány, vagy cafranghal (Phycodurus eque) a tűhalfélék családjába tartozik és a csikóhalak rokona.

Annyira közeli rokonságban állnak egymással, hogy a szaporodásuk is azonos. A nőstény a hím farka köré helyezi 100-300 tojását, amik beágyazódnak a bőre alá, így a védett helyen fejlődhetnek, így a hím neveli fel a kis sárkányokat. A tojások általában két hónapig maradnak ott, mielőtt kikelnének. Legnagyobb méretét két éves korában éri el.

A tengeri sárkányok élőhelye az Ausztrál korallzátonyok vidéke. Ez is hozzájárult csodálatos és egyedi, sárkányszerű kinézetéhez. A sárkányok teste alapból a csikóhalakéhoz hasonlít, ám számtalan nyúlvány és cafrang nyúl ki belőlük mindenfelé. A korallzátony számtalan színe között ezzel kitűnő álcát alakított ki magának a ragadozók ellen.

Nem csak méretükben, de táplálkozásukban is egészen mások, mint a középkori legendák sárkányai. A cafranghal ugyanis planktonikus lényekkel táplálkozik.

Videók a cafranghalról: youtube1; youtube2

Forrás: Vadonrege

Tíz faj Attenborough bárkájára

 Sir David Attenborough angol zoológus, író és dokumentumfilm készítő már számtalan veszélyeztetett fajra hívta fel a figyelmet. A 86 éves természettudós a tigris, panda és hegyi gorillák után új fajokat keres képzeletbeli bárkájára, hogy új fajokra hívja fel a figyelmet. Ezúttal tíz szokatlan és kevésbé ismert faj túléléséért harcol.

29%ban az élelmiszer termelés okozza a klímaváltozást?

 Egy új tanulmány látott napvilágot, mely szerint az üvegházgázok kibocsájtásért majdnem 29%-ban az élelmiszer-termelés lehet a felelős. A tanulmány nem csupán a szűken vett mezőgazdasági termelést vizsgálta, hanem a folyamatok egészét, azaz belevették pl.: a fakitermelést, a szállítást és trágyázást is. A Nemzetközi Agrárkutatási Konzultációs Csoport, azaz a CGIAR szerint nem kis erőfeszítésbe fog kerülni, hogy visszaszorítsák az élelmiszer termelés gázkibocsájtását.

Az átfogóbb tanulmány szerint az élelmiszer termelés az üvegházgázok kibocsájtásának 19-29%-ért felelős, és nem pedig 14%-ért, mely értéket az ENSZ becsült meg, habár a mezőgazdaság sokkal szűkebb területét vizsgálta meg.

A CGIAR szerint a megoldást a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele lenne a megoldás, mely nem csak a káros gázkibocsájtás csökkenését jelentené, hanem még sok ország jelentős pénzeket is takaríthatna meg. (pl.: Kína hatékonyabb trágyatermelése, Nagy-Britannia Új-Zélandról exportálna bárányhúst.).

A tanulmány szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a világ a vegetarianizmus irányába tenne egy elmozdulást, ugyanis a tehenek, disznók vagy birkák etetésére használt élelmiszerek termelése jóval több földet igénye és több üvegházgáz termelést okoz, mint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása.

Forrás: Hírado.hu

Szecsuáni Pandaközpont

 2008 májusában a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengés megrongálta a Szecsuán tartományban lévő Wolong Természetvédelmi Terület megrongálódott, így 32 pandát szállítottak el onnan az ország különböző parkjaiba, 30 másikat pedig egy másik szecsuáni központba került.

Ebből a 62 pandából, 18-at most hazaszállítottak a pár napja nyitott pandaközpontba, melyet a hongkongi különleges közigazgatási övezet kormányzata támogatott. A közel 20 ezer m²-es park 59 panda befogadására képes. Az új központ viszont nem csak élőhelyet biztosít az állatok számára, de úgy alakították ki, hogy tenyésztésre, és a vadonba való visszaszoktatásra is alkalmas legyen.

Az óriáspandákból ma már körülbelül 1600 él vadon, többségük Szecsuánban. Ezzel a számmal a világ egyik legveszélyeztetettebb állatai közé tartoznak. Jelenleg közel 340 él fogságban.

Forrás: Greenfo