Patkányirtás a Galápagos-szigeteken

 22 tonna patkánymérget fog a Galápagos-szigetekhez tartozó Pinzón szigetére juttatni Ecuador. A szigeten élő patkányok már madár- és hüllőfajok túlélését veszélyeztetik, ezért van szükség a drasztikus lépésre. Ecuador egyébként már évek óta tervezi, hogyan lehetne az irtást a lehető legkisebb kockázattal megvalósítani. A mostani terv szerint a mérget kék kockákba dobják le. Ez a szín csupán a patkányok figyelmét kelti fel. Emellett a sólymokat és az iguánákat ideiglenesen kitelepítették a szigetről, hogy a mérgezett tetemeket ne egyék meg. A Galápagos Conservancy munkatársai még aggódnak a végkifejlet miatt. Ha egyetlen vemhes nőstény is marad az irtás után, akkor az egész akció kárba vész.

Óriásteknősön landoló sólyom

A Galápagos-szigetek egy Ecuadorhoz tartozó szigetcsoport, mely 13 nagy, 6 kicsi és 107 sziklából áll, melyeket vulkanikus folyamatok alakítottak ki. Biológiai szempontból fontos felfedezést tett 1835-ben Charles Darwin. Itt figyelte meg a Darwin-pintyekként is emlegetett sármányfélék között kialakult szelekciót, mely hozzájárult az evolúciós elmélet kidolgozásához.

Egyébként a szigetek élővilága egyedi és nagyon értékes. Itt élnek a galápagok (galápagosi óriásteknősök, elefántteknős, Geochelone nigra) és a galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis).

Galápagosi medvefóka

Emellett a szigetcsoportok különlegessége a kéklábú szula (Sula nebouxii), a galapagoszi albatros (Phoebastria irrorata), és a galápagosi pingvin (Spheniscus mendiculus).

Kéklábú szula

A szigetek körüli vízben élnek a tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus) és a szárazon pedig megtalálható a varacskosfejű leguán (Conolophus subcristatus).

A partok nagyon csapadékszegények, ott a növényzet kaktuszos bozót, ám a nagyobb szigetek belsejében már a magasabb hegyek miatt 1000-2000 mm csapadék is hullhat, itt esőerdőkkel találkozhatunk.

A különleges élővilág megvédelmezése céljából 1968-ban 98%-át nemzeti parkká nyilvánították.

Tengeri leguán

Forrás: Tiszta jövő, Wikipédia