Jünnani piszeorrú majmok – bába segít a szülésben

 Tavaly márciusban érdekes megfigyelést tett Wen Xiao és csapata. A yunnan-i Dali Egyetem kutatói évek óta foglalkoznak a Jünnani piszeorrú majmok életével. Tavaly márciusban pedig egy különös jelenségre lettek figyelmesek. Egy fiatal vemhes nőstény, egy rhododendron fa tetején tekeregni kezdett, és hívó hangokat adott ki a torkán. Tíz perc múlva hangos sivításba kezdett – megkezdődött az ellés –, aminek hatására egy másik nőstény, valószínűleg egy már tapasztalt anya mászott fel hozzá, és figyelni kezdte a szülés folyamatát, majd mikor a kicsi feje megjelent, a nőstény megfogta, és kihúzta az újszülöttet. Pár perc múlva odaadta az anyának, aztán tovább állt.

A jelenség igen ritka a főemlősök között, már csak azért is, mert sok kismajom ellési ideje alig pár 10 perc, csak azoknál nehéz a szülés, ahol hosszú a vemhességi idő, és az újszülött nagyra nő.

Jünnani piszeorrú majom

Jünnani piszeorrú majmok (Rhinopithecus bieti): 
A kínai Yunnan tartomány hegyvidékein élnek, bonyolult, akár 400 főt is számláló kolóniákban. Kolónia általában 10 fő alkotta kisebb háremcsaládokra tagolódik, mely egy hímből, több nőstényből és az utódaikból áll. De vannak agglegénycsapatok is, melyek kizárólag hímekből állnak.

Sarah Turner, a monterali McGill Egyetem egyik kutatója szerint, a jelenség mögött a rokonszelekció áll, mely az evolúciós elmélet egy fontos része. Lényege, hogy a közeli rokonok megmentésével, az állat a saját génjei továbbélését is biztosítja. Az asszisztanciával az újszülött túlélésének esélyét növelik. A piszeorrú majmok esetében a nőstények általában abban a csoportban maradnak, ahová születtek, ez által közeli rokonok között élnek, és nekik segítenek.

Jünnani piszeorrú majom

Más majmoknál is figyeltek meg hasonló jelenséget, habár ezek a tapasztalások igen ritkák, de pl. Liszt-majmocskáknál egyszer egy hím példány segédkezett a szülésnél, a sapkás lagúrnál pedig egyszer egy nőstény az ellés közben a leendő anyát ápolta, hogy ezzel csökkentse a fájdalmát.

A majmoknál az gyakran előfordul, hogy az szülésnél fiatal, tapasztalatlan nőstények figyelik az eseményt, esetleg a leendő anya maga segít kibújni a kicsinek, miközben egy bába segít.

Forrás: Index

4 éve böjtöl

 Japánban a Toba akváriumban egy mélytengeri ászkarák önkéntes böjtöt tart. Legutoljára 2009-ben vett magához táplálékot, akkor a gondozóitól makrélát kapott, azóta, vagyis több, mint 1500 napja nem evett semmit.

A 29 cm-es és kb. 1 kilogrammot nyomó mélytengeri élőlény teljesen egészséges, jelentették be a gondozók. A mélytengeri, dögevő ászkákról egyelőre még keveset tudni, így lehet, hogy teljesen természetes ez a hosszú étlen töltött időszak.

Illusztráció: mélytengeri ászkarák

Ennek a fajnak a természetes élőhelye a Mexikói-öböl és a Karib tenger. Az ászkák a természetben ritkán jutnak táplálékhoz, ezért testük energiatakarékosság okán félig hibernált állapotban kerülhet, májukban pedig jelentős zsírtartalékokat halmoznak fel. Ez lehet az oka annak is, hogy az említett példány még mindig egészséges – nyilatkozta Kimura Taeko a Mie Egyetem egyik kutatója.

A Toba akvárium gondozói különlegesnek tartják az esetet, ugyanis régebben egy másik ászkarák, melynek egészséges étvágya volt, elpusztult, a böjtölő ászka pedig a legjobb egészségnek örvend.

Forrás: Index.hu

Antibiotikumok az óceán fenekéről

 Mercel Jaspars, az Aberdeen Egyetem kutatója szerint az új antibiotikumok alapanyagait az óceánok mélyén kell keresnünk. Csoportja arra készül, hogy mélytengeri árkokat vizsgáljon át, melyek olyan eltárt élőhelyek, ahol még a teljesen új életformák felbukkanása sem elvetendő gondolat. Az első célpont a Csendes-óceáni Atacama-árok, de több másik árok – Új-Zéland, Norvégia, Anktartisz – is tervbe van véve, ahonnan máig igen csekély számú minta létezik.

Atacama-árok elhelyezkedése

Amennyiben a kutatócsoport sikerrel járhat, úgy 10 éven belül új antibiotikumok készülhetnek el, melyek felvehetik a versenyt, a már rezisztenssé váló baktériumtörzsek ellen is. Ami fontos lehet, ugyanis 2003 óta nem jegyeztek be új antibiotikumot.

A túlzott antibiotikum fogyasztás ugyanis nem csak elpusztíthatja a baktériumokat, de azok gyors alkalmazkodó képessége miatt olyan változatok alakulhatnak ki, melyekre már nem hatnak. Így fontos figyelni a mértékre, nehogy olyan törzsek alakuljanak ki, melyek halálosak lehetnek az emberekre.

Forrás: Index.hu

Leváltja használt péniszét egy tengeri csiga faj

 Ayami Sekizawa japán biológus és csoportja a Csendes-óceánban, Okinawa mellett fogott Chromodoris reticulata faj egyedeinél újfajta és meglepő élettani folyamatot figyelt meg. A tudósok a faj egyedeit vizsgálták, és 31 párosodást figyeltek meg közöttük. Közel húsz perccel azután, hogy a tengeri csigák a párosodás után eltávolodtak egymástól, az állatok ledobták hímvesszejüket. Ez a faj szimultán hermafrodita, azaz mind a két nemi szerv megtalálható az állaton, és képesek egyszerre használni őket.

Chromodoris reticulata

A tudósok elkezdték vizsgálni a csigák belső felépítését, és arra jutottak, hogy háromszoros hímvessző-hosszúságot képesek a testükben tartani – spirálszerű formában –, és 24 óra alatt újabb péniszt növeszteni. A biológusok arra is rájöttek, hogy ezt mindössze háromszor képesek megtenni.

Azt feltételezik, hogy a folyamatra azért van szükség, mert a csigák pénisze tüskés, így a visszahúzása nehézkessé válik.

Chromodoris reticulata

A tengeri csigákon kívül számos állat képes valamely testrészétől megválni, de a Chromodoris reticulata az első ismert faj, mely képes visszanöveszteni elhullott hímvesszőjét.

Forrás: Index

Új bagolyfaj – Indonézia

 Az indonéziai Lombok szigetén fedeztek fel egy teljesen új bagolyfajt. A Rinjani-füleskuvik a Rinjani vulkánról kapta a nevét és igen elterjedt Indonézia ezen szigetén, főként 1350 méteres magasságban. A felfedezése George Sangster nevéhez fűződik, aki a madár egyedi és sajátos hangja miatt gyanakodott először arra, hogy új fajról lehet szó.

Rinjani-füleskuvik
Forrás: Wikimedia Commons

A baglyok, mivel éjszakai állatok, ezért hangjukról ismerik fel egymást. Az ornitológusok ez által tudják, hogyha egy bagoly hangja jelentősen eltér a többiétől, akkor új fajról lehet szó. A bizonyítás folyamán a baglyok hangját magnóra rögzítették, majd egy, a szigeten honos, malukui füleskuvik csapatnak játszották le a felvételt. A madarak nem reagáltak a hangokra. Ezután Lombok szigetének erdejébe tették ki a hangszórót, ott, ahol a hangokat felvették, és lejátszották. A Rinjani füleskuvikok közel repültek a hangszóróhoz, és válaszoltak is felvételre. Így már képet is készíthettek róla, és megállapították, hogy a rokonfajaitól kisebb és a mintázata is kicsit más.

Forrás: Index

Kapcsolódó bejegyzések: Megfejtették a bagolynyak rejtélyét

Kihalhat a világ legkisebb delfinfaja

 A Maui delfin a világ legkisebb delfinfaja. Az új-zélandi Északi-sziget nyugati partjánál őshonos, és a SMM (tengeri emlősök kutatásával foglalkozó társaság) legújabb becslései szerint már alig 55 felnőtt példány él belőle, ez pedig már olyan kritikusan alacsony egyedszám, hogy 2030-ra akár teljesen ki is halhat ez a faj.

Az SMM csütörtökön nyilvánosságra hozott adatai alapján évente 5 példány pusztul el a halászat miatt. Ezért a társaság a halászhálók betiltását követeli a Maui delfin élőhelyén. Az esettel 2012-től a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság is foglalkozik, és igyekszik felhívni a figyelmet a veszélyre.

Az új-zélandi kormány már elkezdett lépéseket tenni, de még nem dőlt el, milyen eszközökkel próbálják megóvni a delfineket a kihalástól.

Forrás: Greenfo

További informáiók: The Winter Dolphin Cronicles

Hortobágyon két meggyógyult madár + rétisas-fészekkamera

 A Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásáról egy mérgezett rétisast és egy – a Bükki Nemzeti Parkból odakerült, legyengült – egerészölyvet engedtek szabadon a természetbe. Az ölyvet addig gondozták és táplálták, míg annyira megerősödött, hogy ne kell aggódni az életben maradásáért.

A rétisas viszont nagyobb veszélyben volt. Múlt pénteken került be az állomással. Idegmérget evett, ami izomgörcsöket okozott nála. Gyógyszereket kapott, és mára felgyógyult. A rétisas tojó volt, és kék gyűrűt kapott.

Kamera kép

Elindult a rétisas-fészekkamera

A Hortobágyi Nemzeti Park elindította az első rétisas-fészekkamerát, és az első tojásokat már látni is lehet a fészekben. A pályázati forrásból elindított projekt lényege, hogy az érdeklődök és főleg a szakemberek végig tudják kísérni a fiókák életét a kikeléstől a kirepülésig. Ezzel nagy mennyiségű információt nyerhetnek a rétisasok költésbiológiájáról és fejlődéséről. Ez főként azért szükséges, mert a rétisasok igen óvatos állatok, nagyon nehéz őket megfigyelni a természetben közelről.

Magyarországon ma 300 pár költ, de a hetvenes években majdnem kipusztult.

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 1.000.000 Ft.

Forrás: Greenfo

Rétisas-fészekkamera: Hortobágyi Nemzeti Park

Kapcsolódó bejegyzések: Kerecsensólymok

Fényszennyezés és a feketerigók

 A fényszennyezés káros hatásáról a madárvilágra már van fogalmunk. Az éjszakai fények eltéríthetik a költőző madarakat, megzavarhatják a költési vagy alvási szokásokat. Most a Max-Planck Ornitológiai Intézet kutatói a feketerigók életére kiható hatásokat vizsgálták meg.

A kutatók 40 hím városban és a vadon élő feketerigókat vizsgáltak meg, mely alapján megállapították, hogy a lakóházak mesterséges fényei hatással vannak a szaporodásra. A városi feketerigók tesztoszteronszintje – nemi hormon – hamarabb kezd el növekedni, ezáltal a szexuális érettségük is korábban jelentkezik. A vedlés, éneklés mind hamarabb jelentkezik, mint a természetben élő társaiknál.

A vizsgálatokat úgy készítették el, hogy először a vadon élő rigókra fényszenzorokat szereltek fel, melyek képesek a fényintenzitást mérni. A szenzorok adatait arra használták fel, hogy laborkörülmények között szimulálni tudják az éjszakai mesterséges fényes környezetet.

A városban és a vadon élőket is aztán vagy teljes sötétségben vagy nagyon alacsony éjszakai fényviszonyok között tartottak, és havonta vizsgálták őket – tesztoszteronszint, reggeli ének, here méret.

A mesterséges fényben élő madarak átlagosan egy hónappal korábban vedlenek és érnek meg szexuálisan, mint a sötétségben élők.

Egyelőre ennek okát, még nem tudják, de folyamatosan vizsgálják ezt a jelenséget, és azt is ki akarják deríteni, ez vajon káros vagy jótékony változás a rigók számára.

Forrás: Greenfo

Lajhárkölyök a FÁNK-ban

 2012. december 23-a éjjelén született meg egy kis kétujjú lajhár a FÁNK-ban. Habár az anyukát nem különítették el a Pálmaházban, így a nagyközönség is figyelemmel kísérhette volna a kicsi növekedését, mégsem lehetett eddig látni őt, mert az anya rejtegette a látogatók szeme elől. Csupán a gondozóknak volt lehetőségük erre.

Forrás: MTI

Most hat héttel később a pici előbújt anyukája szőréből. Leginkább délután lehet látni, a lajhárok ilyenkor a legaktívabbak. A legifjabb kis lajhár Banyának és Alfnak a közös gyermeke. Alf, a hím, időközben átkerült a Majna-Frankfurti Állatkertbe.

Banya és a kis lajhárkölyök

Egyelőre nevet még nem kapott, de azt tudják róla, hogy hím.

Forrás: Origo

Fehér tigriskölyök

 Az ausztriai Kernhof élményparkjának állatkertjében, a Weisser Állatkertben, négy fehér tigriskölyök született. Burani, a nőstény bengáli tigris december 27-én hozta világra Mumbait, Maját, Melodyt és Mona Lisát. Mind a négyen egy kilogrammos súllyal születtek, egészségesek, és naponta tíz dekával gyarapodnak.

Burani nem először hoz világra kölyköket, de most először örvendeztette meg Ausztriát fehér tigriskölykökkel. Az apa, Samir szintén fehér.

Tigris kölykök a videóból

A fehér bengáli tigrisek színe mögött egy génhiba áll. Ez a hiba a természetben hátrányt jelent számukra, ezért ritkán maradnak életben, rejtőszín hiányában. Fehér tigrisekből a világon alig 300 él, így nagy ritkaságnak számítanak.

Forrás: Origo – Itt egy videót is megtekinthettek róla!

Más:

Szavazzatok, érdekelne-e titeket, ha lenne az blognak egy facebook oldala, ahol több cikket posztolnék ki a forrásokból :). Ha erre nincs igény, az sem gond, csak lássam :)

20 szavazat alatt nem számít, mert ha csinálok oldalt, akkor szeretném, ha olvasnák is :). Szóval tessék szavazni, március 1-ig lehet :)

Vadaspark hóban - Képek

A Szegedi Vadasparkban készült havas felvételek következnek :)

Barnamedve az Ipoly-völgyben

 Egy ideje már több jel is arra mutatott, hogy Balassagyarmat közelében egy medve kószál. Szőrszálakat találtak, ráadásul a macit többször is látták, ahogy a szemétben guberált és ráijeszt a kutyákra. Most viszont hóban lévő nyomok alapján sikerült pontosan meghatározni, hogy egy európai barnamedvéről van szó (Ursus arctos arctos). Major Tamás, a terület fővadásza szerint a szlovákiai vaddisznóhajtások riasztották fel a mackót, és ezért is jött át Magyarországra.

A medve jelenlétét bejelentették a rendőrségre, és az önkormányzatok is tudnak róla, így óvatosságra inthetik a lakosságot. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága arra kéri a környéken lévő települések lakosságát, hogy ételmaradékot ne dobjanak a kukákba, illetve nejlonzsákokat se használjanak, mert a medve valószínűleg a szemétből szerzi az élelmét. Az állat nem veszélyes, de azért jobb elkerülni.

Többször is előfordult már, hogy barnamedvék jártak át Szlovákiából Magyarországra. A 30-as években még hajtóvadászatot is indítottak egy-egy példány után. Ma már viszont, több olyan állatfajjal együtt, mely Magyarországon kihalt, de a környező országokból vissza-visszatérnek, az barnamedve is védett állat. Eszmei értéke 50.000 Ft.

Forrás: Greenfo

Rozsomák

A rozsomák (Gulo gulo) a globális felmelegedés egyik olyan áldozata, akire még nem fordított elég figyelmet a világ. A hó és a jég olvadása nem csak a jegesmedvéknek ártalmas, a tajga területek felmelegedése a világ legnagyobb menyétféle ragadozójának túlélését is veszélyezteti.

Ismerjük meg hát ezt az állatot.

A rozsomák emlős állat. A ragadozók rendjén belül a menyétfélék családjába tartozik. Azok közül is a legnagyobbnak járó díjat viheti haza. Elterjedési területe elég tág, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is előfordul, ám csupán a tundra és a tajga övezetben, ami lecsökkenti életterét. Főleg, hogy egyre nagyobb problémát okoz az éghajlatváltozás, és a tagja és tundra területek felmelegedése.

Az IUCN veszélyeztetettség közelinek ítélte az állapotát, ám az USA Halászati és Vadászati Hivatala szeretné elérni, ha Vörös Listára kerülne, mint veszélyeztetett faj. Európai létszáma ~ 2500 egyes, az USA területén kolóniái és populációi egyre fogynak, Kanadában még található nagyobb létszáma.

Szegedi Vadaspark rozsomákja
Kép: Endrédi Lajos

Testtömege: 22-32 kg

Testhossz: 70-83 cm

Tápláléka: Ragadozóként kisebb és közepes méretű állatokra vadászik. Télen a hóban ügyesebb, mint áldozatai, ráadásul nem alszik téli álmot, ilyenkor nagyobb méretű állatokat is célba vesz. Nyáron növényi táplálékot is vesz magához.

Élettartama: 8-10 év

Életmód: Általában egyedül él, csak párzási időben láthatók együtt a hímek a nőstényekkel.

Szaporodás: Emlős állat, 270 napos vemhességi ideje van, ált. 2-4 kölyköt hoz a világra.

Teste zömök, medveszerű. Rendkívül erős, télen akár a szarvasnak is nekimegy. A hátára ugrik, és a torkot veszi célba. A hímek territoriális viselkedésűek, akár 1500 – 2000 km² területet is birtokolhatnak, amit vizelettel és ürülékkel jelöl. Télen képes hatalmas távolságokat – 45 km – is megtenni élelem után kutatva. Téli sikeres vadászatát hosszú, meleg bundája, és lábujjai között feszülő bőrhártya segíti. Ez megnöveli a mancsa felületét, így nem süllyed el a hóban. A szaglása nagyon jó, ami kiváló vadásszá teszi. Karmai nagyok és erősek, nem csupán vadászatra, de fa- és sziklamászásra is használja.

Egyik magyar elnevezése a torkosborz, mivel nagy étvágyúnak tartják. Ám gyakran elássa élelme egy részét, és akár még félév elteltével is visszatér hozzá.

Szegedi Vadaspark rozsomákja
Kép: Endrédi Lajos

A rozsomák veszélyeztetettségének a klímaváltozáson kívül más okai is vannak. A legnagyobb menyétféle ragadozóként rossz híre volt mint Európában, mint az Amerikai kontinensen, emiatt nem csak vadászták, de megpróbálták kiirtani. Amerikában csupán pár államban találhatóak meg, és számukat 230-250 egyedre becsülik. 2009-ben Európában mindössze 2260 egyede élt. Ráadásul a vadászt és az állatok mérgezése még ma is nagy veszéllyel fenyegeti ezeket az állatokat. A ragadozók rossz híre miatt, az a védettség, amit jelenleg élveznek, nem elég a populáció növekedéséhez.

A rozsomák EEP-s faj, azaz ez európai fajmegmentési programban szerepel. Magyarországon kevésbé ismert állatfaj, először 2008-ban a Szegedi Vadasparkban láthatták először az emberek. Európai állatkertekben mindössze 70 egyede él, viszont genetikai állománya megfelelőnek mondható.

Forrás: Szegedi Vadaspark

Kapcsolódó bejegyzések: Veszélyben a Rozsomák

Veszélyben a rozsomák

 Az Egyesült Államok Halászati és Vadászati hivatala, a U.S. Fish and Wildlife Service kérvénnyel fordult az IUCN felé, hogy a rozsomákot vegyék fel a Vörös Lista veszélyeztetett kategóriájába. A kis testű ragadozó jelenleg a nem fenyegetett fajok közé tartozik, habár az amerikai szervezet már 2010-ben is folyamodott a rozsomák listára kerülése ügyében.

A Szegedi Vadaspark rozsomákja (Délmagyar)

A problémát a klímaváltozás okozza. Shawn Sartorius, a Halászati és Vadászati Hivatal egyik biológusa szerint a rozsomákokra ugyanúgy oda kellene figyelni a globális felmelegedés kapcsán, akárcsak a jegesmedvékre a sarkvidékeken. A kistestű ragadozónak ugyanis lételeme a fagyos idő és a hó, mely a felmelegedés következtében egyre csökken. A rozsomákok ugyanis sziklás talajba vájják odúkat, melyet a hó álcázza, ráadásul a vadászat is sokkal könnyebben megy neki havas terepen.

Kanadéban ugyan több tízezerre teszik a rozsomákok számát, ám az Amerikai államokban – Alaszkában, Montanában, Idahóban és Wyomingban – csak kisebb populációk élnek a hegyvidékeken. És bár befogásuk már csak Montanában engedélyezett, az összes többi államban a 70-es évek óta tilos, az USA északi részén élő rozsomákok számát csupán 250-300 egyedre becsülik. Ennek egyik oka, hogy az 1930-as években vadászták és mérgezték is őket. A megmaradókat csupán néhány, Kanadából délre költözött kolónia erősítette.

A vadhatóságok a 2000-es évek óta nyilvántartják az amerikai rozsomákok egyedszámát, melyből kiderült pl., hogy Wyoming terület kevesebb, mint 30 rozsomák él. Épp ezért a Halászati és Vadászati Hivatal azt tervezi, hogy kolóniákat telepítenek be a Colorado állam északi hegyvidékeire, mely Wyomingtól délre fekszik.

Emellett a hivatal igyekszik felhívni a figyelmet a faj veszélyeztetett állapotára.

Forrás: Index

Kapcsolódó bejegyzés: Ismerd meg 14. – Rozsomák

Ntokou-Pikounda Nemzeti Park a gorillákért

 2012. december 28-án a Kongói köztársaság létrehozta a Ntokou-Pikounda Nemzeti Parkot. A Kongó északi részén fekvő védett terület 4572 m² területet fed le, és legfőbb célja, hogy megóvja a kritikusan veszélyeztetett nyugati síkvidéki gorillák kulcsfontosságú populációját, valamint egyéb veszélyeztetett fajokat. A WCS 2008-ban fedezett fel egy közel 125 ezer egyedből álló gorilla populációt. A Kongói Köztársaság a felfedezés után kötelezte el magát a védelmükre. A nemzeti park jelenleg 15 ezer gorillának ad otthont, emellett 8 ezer elefánt és 950 csimpánz is védelem alatt áll.

Az új nemzeti park magában foglalja a Zöld mélység elnevezésű területet is, melyet a Wildlife Conservation Society nevezett el a területen található igen gazdag gorillapopuláció miatt. Ezek az állatok, ahogy a többi gorillaalfaj, az Afrikai élőhelypusztulás, a háborúk, Ebola-vírus és az orrvadászok által veszélyeztetettek, védelmük kiemelt jelentőségű.

A négy gorillaalfaj – nyugati síkvidéki gorilla, keleti síkvidéki gorilla, hegyi gorilla, Cross-folyó menti gorilla – közül három kritikusan veszélyeztetettként (a Cross-folyó menti a világ legritkább emberszabású emlőse), míg a keleti síkvidéki gorilla veszélyeztetettként szerepel az IUCN Vörös Listáján.

Forrás: Greenfo

Kapcsolódó bejegyzések: Veszélyben a gorillák

Kép: Thomas Breuer/Wildlife Conservation Society-Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology

Megfejtették a bagolynyak rejtélyét!

 A Johns Hopkins Egyetem két kutatója felfedezte, hogyan képesek a baglyok akár 270°-os szögben elfordítani a fejüket. Erre a legtöbb állat nem képes, mivel elszorulnának a nyaki ütőerei, vagy más károsodás érné a gerincüket.

A kutatók természetes módon elhullott baglyokat vizsgáltak meg, és azt állapították meg, hogy a fejforgatás egyik alapja ezeknek a madaraknak a csontszerkezetében rejtőzik. A baglyoknak a nyaka sokkal több csontot tartalmaz, mint az embereké. Emellett a gerincben apró üregeket találtak, amik a vérerek védelmét biztosítják.

Ez a másik alapja nyakatekert mozdulatnak. A baglyok véredény rendszere szintén különleges. A nyaki ütőér nem oldalt, hanem középen fut a gerinc előtt, így nem mozdul el a nyak tekerése közben, kisebb a sérülés esélye. Emellett az apró üregek a gerincben, melyek közel 10x akkorák, mint a vérér, légbuborékokat tartalmaznak. Ezek odébb tolják az eret mozgáskor.

Emellett van még egy különlegessége a baglyok ereinek. Mikor a fejét elforgatja az állat, a nyaki erek megvastagodnak, ellentétben az emberi szervezetben, ahol a vérerek megnyúlásakor azok összeszűkülnek. Ez a megvastagodás biztosítja, hogy forgatáskor a vérér ne záródjon el, és a fej megfelelő vér ellátásban részesüljön.

Az éjszaka ragadozóinak életfontosságú ez a képesség. A szemük nem tud úgy mozogni, hogy körbe lássanak mindent, ezért a fej mozgatásával tudnak csak megfigyelni mindent maguk körül.

A kutatók most arra is kíváncsiak, vajon a héják is hasonló módszerrel forgatják-e a fejüket.

Forrás: Index

Mhorr gazella született a FÁNK-ban!

 A Fővárosi Állat- és Növénykert Szavanna Komplexumának lakója, Evita a nőstény Mhorr gazella, csütörtökön hím borjat hozott a világra. A világviszonylatban is ritkának és különlegesnek számító Mhorr gazella (Nager dama mhorr) Marokkó és a Nyugat-Szahara őslakója, és ezzel együtt a világ legveszélyeztetettebb patásainak egyike. Ez a gazella faj a természetben már nem él, csupán az állatkerti populációja menti meg a kipusztulástól – ebben főként az európai és az észak-amerikai állatkertek tenyészprogramjai játsszák a főszerepet. Az állatkerti populációk egyedeinek száma alig több, mint 150.

Ebo, a FÁNK új lakója

A FÁNK 2008 óta vesz részt a Mhorr tenyészprogramban. 2009 óta rendszeresen születnek borjak a főváros állatkertjében. Evita is többször hozott világra kölyköt, ám az anyaszerepre eddig nem igazán volt alkalmas. Ez volt az oka annak is, hogy Ebo-t az újszülött hím borjút, mesterségesen nevelik fel, és cumisüvegből táplálják két és fél óránként.

Forrás: Híradó.hu

Állatkerti hírek a facebookon: Állatkertek kedvelői