2013. október 29., kedd

Három új fajt fedeztek fel Ausztráliában

Conrad Hoskin, a James Cook egyetem kutatója egy National Geographic expedícióhoz csatlakozott, melynek célja a York-szigeti Melville-fok hegyvidékei voltak. Az expedíció alatt a kutató három teljesen új fajt fedezett fel: egy gekkót, egy gyíkot és egy békát.

A felfedezés jelentős, ugyanis Ausztrália igen feltérképezett az állatfajok szempontjából, nem számítottak már új fajokra, de a hegyvidék esőerdővel borított sziklás fennsíkja mégis meglepetést okozott.
A gekkó
Kép: Conrad Hoskin
A Saltuarius eximius névre keresztelt új gekkófaj a három közül a legfontosabb felfedezés. Az alig 20 cm-es állat még az ősidőkből maradt fent, és teljesen különbözik a többi ausztrál gekkófajtól.
A Saproscincus saltus nevet viselő gyíkfajt a fennsík erdőségeiben találták, és ő is erősen különbözik rokonaitól.
A gyík
Fotó: Tim Laman
A harmadik felfedezés egy béka, melynek a Cophixalus petrophilus latin nevet adták. Ez egy sziklalakó kétéltű, mely a száraz időszakot a repedésekben meghúzódva vészeli át, ahol párásabb és hűvösebb a levegő. Az ebihalak a petén belül fejlődnek, és csak a teljesen kialakult állat bújik ki. Erre az állandó víz hiánya miatt van szükség. Az esős, nedves időszakban táplálkoznak és párzanak.
A béka
Kép: Tim Laman

Az expedíció a felfedezéseket felbuzdulva, hamarosan vissza akar térni a Melville-fokra.

Forrás: Index

2013. október 27., vasárnap

Ködfoltos párduc

A ködfoltos párduc (Neofelis nebulosa) egy különleges, macskaféle ragadozó. Egy ideig úgy gondolták, nemének egyetlen faja, ám kiderült, hogy egy másik ködfoltos faj is él Borneón és Szumátrán.

Rendszertani besorolás:
Ködfoltosok neme (Neofelis) << párducformák alcsaládja << macskafélék családja << ragadozók rendje << emlősök osztálya << gerincesek altörzse

2013. október 26., szombat

Malaga, a lajhármaki

Ez év 100. bejegyzésének képeket hoztam nektek, méghozzá a Szegedi Vadaspark egyik legédesebb állatáról, Malagáról, a lajhármakiról. A képeken rajta kívül még a párja Maci és a lányuk Krumpligombóc is szerepel :).
Jó képnézegetést! :)
"Nini, van itt valaki."

Goeldi-tamarin vagy ugrótamarin

A Goeldi-tamarin (Callimico goeldii) vagy más néven ugrótamarin az emlősök osztályába, a főemlősök rendjébe tartozik, azon belül a csuklyásmajmok családjába.
1904-ben írták le, az egyike a legkésőbb felfedezett főemlősöknek. Nevét Émil August Goeldi svájci tudós után kapta.
Régebben külön családnak gondolták, egyetlen fajjal, ma már a karmosmajmok közé tartozik.

2013. október 22., kedd

Az űrmedúza nem szeret a Földön

A NASA kutatásaiban régóta helyet kaptak az űrben született, űrben élő állatok vizsgálata, hogy információkat gyűjtsenek a szélsőséges gravitációs környezetben történő fejlődési rendellenességről, melyek később valószínűleg az űrben született és élő embereket is sújtaná.

Medúzákat már a '90-es évek óta küldenek az űrbe és a kutatások azt mutatják, hogy az ott született állatok képtelenek megélni földi környezetben. Normális gravitációs környezetben a medúzák testük alsó peremén apró zsebeket alakítanak ki, melyekben kalcium-szulfát kristályok találhatók. Akárcsak az embernél, a belső fülben lévő kalcium-kristályok, úgy a medúzáknál is ezek segítenek meghatározni, merre van az ég és a föld, és segítenek a tájékozódásban.
Az űrben született medúzáknál a zsebek kifejlődtek, de a mikrógravitációhoz alkalmazkodott állatok, visszakerülve a Földre, képtelenek voltak megfelelően tájékozódni, és össze-vissza mozogtak.

A kutatások alapján úgy vélik a tudósok, hogy ugyanez történne az űrben született emberekkel is.

Forrás: Index

2013. október 18., péntek

A selyemmajmok kutatása segíthet a beszéd kialakulásának megértésében

Amerikai kutatók vizsgálták a selyemmajmok kommunikációját, és az eredményeket a Current Biology szaklapban jelenítették meg. A kutatások arra mutattak rá, hogy a selyemmajmok kommunikációjának mintázata hasonlít az emberi párbeszédekhez.
Akárcsak az emberi kommunikációban a selyemmajmoknál is fontos a felváltva beszélés és figyelés ahhoz, hogy hatékony információ csere történjen. Ez a viselkedés viszont a legközelebbi rokonainknál a csimpánzoknál nincs meg. Az ő együttműködésük alapja a manuális gesztusokon nyugszik.
A Princeton Universty kutatója, Asif Ghazanfar az együttműködéshez szükséges hanggal történő kommunikációt vizsgálta a selyemmajmok esetében. Azért őket választotta, mert ezek a kis majmok sokkal több információ cserét végeznek hanggal, mint a csimpánzok. Ráadásul a selyemmajmok nem csupán a hang-kommunikáció miatt hasonlítanak az emberekhez, hanem mert ők is együttműködnek, azaz társas állatok.
Goeldi-tamarin
A kísérletek igen egyszerűen zajlottak. Két selyemmajmot egy szoba két sarkába helyeztek és függönnyel eltakarták őket egymástól. Így a két állat csak hallotta, de nem láthatták egymást. A hívó hangokat felvették, és az adatokból az derült ki, hogy a kis majmok íratlan szabályokat követnek: kb. 5 másodpercenként hívják társukat.
Lisz-majom
Két lehetséges magyarázat létezik erre:
1. A csoport egy tagja akkor tudhatja, hogy sikerült-e a kapcsolatfelvétel, ha a válasz függ a saját hangadásától, így szünetet kell tartania két hívás között.
2. Időbe szükséges az információ feldolgozására.
Törpe selyemmajom
A selyemmajmok kommunikációjának kutatása segíthet megérteni az emberi beszéd kialakulásának evolúcióját. Azaz, hogyan léptünk át a gesztusokból a hang alapú kommunikációra.

Forrás: Index

2013. október 17., csütörtök

Mérlegelik a kockázatot az ausztrál poszáták

Az Ausztrál Állami Egyetem biológiai kutatórészlegének új kutatása szerint a fehértorkú ausztrálposzáta (Sericornis frontalis) szülők tudatos kockázatot vállalnak, mikor figyelmeztetik a fiókáikat a ragadozók megjelenésére. Tonya Haff és Robert Magrath, két ausztrál biológus egy tudományos folyóiratban azt közölte új kutatását.

Az ausztálposzáták fiókái igen hangosak, és akkor is csipognak, mikor a szülők nem etetik őket. Ez a hang viszont felhívja rájuk a ragadozók figyelmét; de amikor meghallják a szülők figyelmeztető hangjelzését, az apróságok azonnal elcsendesednek, így nehezebb őket észrevenni. A riasztó hang viszont kockázatot jelent a szülőknek, ha a ragadozó felfigyel erre a jelzésre. A poszáták ezért minden alkalommal mérlegelik a kockázatot. Csak akkor riasztanak, ha a fiókák túl hangosak, ezáltal nagyobb az esély, hogy rájuk találnak. Ha a fiókák csendesek, akkor kevesebb, halkabb a riasztás, vagy akár el is maradhat.

A kutatók 21 poszátafészeknél csináltak vizsgálatokat a költési időszakban, rablóvarjú- és papagájmodellek felhasználásával.

Forrás: Híradó.hu

Gyémánt eső a Szaturnuszon

A Szaturnuszról és a Jupiterről érkező új adatok arra utalnak, hogy ezen a két bolygón a légkör gyakori összetevője a gyémánt. Kevin Baines, a NASA kutatója azt nyilatkozta, hogy évente akár 1000 tonna gyémánt is keletkezhet a Szaturnuszon, melyek közül a legnagyobbak akár 1 centiméter átmérőjűek is lehetnek.

A kutatók a bolygók hőmérsékleti és nyomás-előrejelzéseit elemezték, és azt kutatták, hogyan viselkedik a szén a megadott körülmények között. A gyémánt keletkezési folyamatok valószínűleg a két bolygó felső légkörében történik. Ez a terület a viharok sávja, ahol a villámok energiája a metánt korommá égeti el. A lefelé hulló korom egyre nagyobb nyomás alá kerül, végül 1600 km zuhanás után grafittá válik, ami további 6000 km zuhanás után gyémántkristályokká szilárdulnak. Ez után még 30.000 km zuhanás vár rájuk, hogy földet érjenek.

A kutatók szerint viszont a felszínen már olyan szélsőségesen nagy a nyomás és a hőmérséklet, hogy a gyémánt nem tartja meg a kristályos formáját, bár még nem tudják, hogy mi történik vele a felszínen. A hipotézisek szerint folyékony szén tengerré alakulhat át.

Forrás: Index

2013. október 16., szerda

Karcsú lóri

A karcsú lóri (Loris tardigradus) a főemlősök (Primates) rendjébe tartozik, azon belül a Lóriszerűek (Lorisidae) családjába, akárcsak a lajhármakik.
Alfajok: karcsú lóri (L.t. tardigradus) és a felföldi karcsú lóri (L.t. Nycticeboides)

2013. október 12., szombat

A rinocéroszok helyzete

Annak idején az orrszarvúak keresztülvándoroltak Eurázsián és Afrikán, és ismerünk barlangrajzokat Európában, melyek őket ábrázolják. Régen elterjedtek voltak Afrika szavannáitól egészen az ázsiai trópusi esőerdőkig, de manapság csupán néhány orrszarvú él a védett területeken és nemzeti parkokban.
Fehér orrszarvú (Ceratotherium simum) - Nőstény és kölyke Kenyában
Forrás: WWF

Ázsia
A két orrszarvú faj Ázsiában - a jávai és a szumátrai - kritikusan veszélyeztetett fajok (IUCN vörös listáján). A jávai orrszarvú egyik alfaja 2011-ben kihalt Vietnámban. A jávai orrszarvúk egy kis populációja egyelőre még él az indonéziai Jáva szigetén.
A sikeres fajvédelem a harmadik ázsiai faj, az indiai orrszarvú (vagy nagy egyszarvú) esetében történt, melynek egyedszáma növekedni kezdet. Az IUCN státusza veszélyeztetettből sebezhetővé vált, bár még mindig vadásznak rá a szarva miatt.
Két orrszarvú Namibiában
Forrás: WWF

Afrika
Afrikában, délen a fehér orrszarvúról azt hitték, hogy kihalt, de napjainkban a védett területek hatására növekedni kezdett a száma, és a "fenyegetett közeli" státuszba került. Viszont északon a fehér orrszarvú alfaja valóban kihalt a vadonban, és csak néhány fogságban élő példány található Kenyai rezervátumokban.
A fekete orrszarvú száma az elmúlt két évtizedben a duplájára nőtt. A mélypont 2.480 egyed volt, de az azóta kialakult teljes szám is csupán töredéket a 20. század elejére élő kb. 100.000 példánynak.
Forrás: WWF

2013. október 7., hétfő

Hatvan új faj Dél-Amerikában

A Dél-Amerikai Suriname-ban nemzetközi kutatók hatvan új állatfajt fedeztek fel. A legtöbb belőle rovarfaj, az egyik mindössze 3 mm nagyságú. Emellett felfedeztek 11 új hal, 6 új béka és egy új kígyófajt is felfedeztek.
A nemzetközi csoport a Suriname melletti elhagyatott, szinte érintetlen erőerdőit kutatta hétig. Ez alatt az idő alatt 1378 fajt jegyeztek fel, melyből közel hatvan faj teljesen új.
Kakaóbéka
Forrás: Tisztajövő
A fajok között található a Hypsioboas sp. elnevezésű kakaóbéka, mely nevét olajosan csillogó, barna bőréről kapta. Emellett a Canthidium cf. minimum elnevezésű apró, alig 3 mm-es (ezzel Dél-Amerika második legkisebb), rubinvörös rovarfaja.

A Suriname melletti esőerdős és szavannás részek felfedezése azért fontos, mert azon ritka területek közé tartozik, ahol a természet érintetlensége miatt a biodiverzitás teljes egészében megmaradt.

Forrás: Tisztajövő

2013. október 2., szerda

Magyarország hüllői

Teknősök rendje (Testudines)
Mocsáriteknős-félék családja (Emydidae)
Mocsári teknős (Emys orbicularis)

Mocsári teknős (Emys orbicularis)