B.Ú.É.K.!

JÖVŐRE TALÁLKOZUNK!

11 Állatkert 1000 csöppség

Az Index összeszedte Magyarország 11 legnagyobb állatkertjében, hány állat született idén.

Jenny és Istvánka

Forrás: Index

Boldog karácsonyt!

Boldog Karácsonyt kívánok minden egyes olvasómnak!

Légtisztító kerékpár

A bankoki LightFog formatervező stúdió nyerte meg az idei RedDot formatervezési díjat egy elektromos, levegőtisztító kerékpár ötletével.

Forrás: RedDot/LightFog

Kifehéredett Szfinx

122 év után ismét hó esett Egyiptomban. A magasabb hegységekben a hó mennyisége elérhet az 50 centimétert, ráadásul ritka látvány tárult az emberek szeme elé, a hófödte Piramisokkal és havas Szfinx-szel!

Forrás: Időkép

Képek: BuzzFeed

A makákó és a jakuzzi

A cerkófmajmok családjába tartozó japán makákók (Macaca fuscata) természetes élőhelyükön már turistalátványosságnak számítanak. A Nagano környéki hegyekben, a Jigokudani Majom Parkban élő majmok ugyanis télen szívesen merülnek bele a rezervátumban található hőforrásokba.

A főemlősök közül a japán makákók élnek legészakabbra, ez által még a -15°C-ot kibírják, ám a hőforrás nagyon vonzó menedék a számukra. A vulkánok által fűtött természetes medencék vize akár 50 fokos is lehet, és a télen idejük nagy részét itt élik, és csak táplálékszerzésre hagyják el.

A majmok ezen szokását az 1960-as években fedezték fel. Egy fiatal nőstény az egyik hőforrásba ugrott, hogy kivegye a gondozók által bedobott szójababot, és rájött, hogy télen a hőforrás sokkal jobb, mint a hideg hegyek között. Ahogy telt az idő, egyre több időt töltött a hőforrásban, a társai pedig követték őt.

Most pedig következzen néhány kép a fürdőző makákókról!

Fotók: EPA, Ben Torode

Forrás: Világutazó blog

Hópárduc

A hópárduc (Uncia uncia), vagy más néven irbisz, az emlősök osztályába, a ragadozók rendjébe, ezen belül a macskafélék családjába tartozik. A párducalkatúak alcsaládján belül nemének egyetlen faja.

Élőhelye: Belső-Ázsia hegyvidéki területein él.

Megjelenése: Ez a ragadozó a nagymacskák közé tartozik. Testtömege 23-70 kg közötti, testhossza 120-150 centi, marmagassága 60-70 centiméter. Jellegzetessége hosszú, közel 1 méteres, dúsan bundázott farka, melyet egyensúlyozásra használ a hegyvidéki tájakon, és alvás közben száját és orrát védi vele a hidegtől.

A hímek feje szögletesebb és hosszabb a nőstényekénél. A lábai rövidek, vastag bunda borítja őket, ez által könnyebben jár a hóban.

Bundája fehér, törzsén és farkán fekete gyűrű és patkó alakú mintákkal, lábán, nyakán és fején pedig pettyek díszítik, mely az álcázásban segíti. Kétszer vedlik évente, nyári bundája ritkásabb.

Ghandi a Szegedi Vadaspark hím hópárduca

Életmódja: A legmagasabban élő macskaféle. A világ legmagasabb hegyein él, 2000 és 5000 méteres tengerszint feletti magasságban. Ragadozó életmódot él. Erős lábaival hatalmas ugrásokra képest, és hangtalanul ér földet. Bundája jól elrejti a havas-sziklás terepen. Kedvelt tápláléka a hegyi kecske és juh. Szaporodási időszakban párbaj vadásznak, amúgy magányosak. Télen lejjebb húzódnak az erdős részekbe, ilyenkor fácánokra, szarvasokra és vaddisznóra vadásznak.

Jó rejtőzködő képessége és egyre fogyó egyedszáma miatt, az egyik legritkábban látható nagymacska-féle.

A párzási időszak január és március között tart. A vemhesség 100 napos, ami után az anyaállat sziklák között vagy barlangokban 2-3, ritkán 5-7 kölyköt hoz a világra. Teje sokkal zsírosabb, mint a tehéné, így több energiát biztosít a kicsiknek. Az anya saját bundáját is felhasználja a kicsik alvóhelyének melegítésére.

Általában 10-12 évig él, fogságban a 21. életévét is megélheti.

Hópárduc (Szegedi Vadaspark)

Természetvédelmi helyzete: Habár hatalmas, közel 3 millió négyzetkilométeres területen él, a hópárduc az egyik legveszélyeztetettebb nagymacska. Egyedszáma ma már mindössze 4 és 6 ezer közé tehető. A nagy területen élő kis egyedszám visszaveti a szaporodásukat, és ehhez még hozzájárul az élőhelyek, a zsákmányállatok csökkenése és az orvvadászat is. Az utóbbinak több alapvető oka van: az egyik, hogy a hópárducokat élőhelyükön kártevőknek tekintik. Hiszen, ahogy a vadon élő zsákmányállatok egyre fogytak, ezek az állatok áttértek a háziállatok zsákmányolására. Másik ok a pénzéhségben, és az emberek hiúságában, butaságában és magamutogatásában keresendő. A hópárducból készült bundák akár 12 millió Ft-ot is érhetnek, csontjaiknak pedig gyógyító erőt tulajdonítanak.

Hópárduc (Szegedi Vadaspark)

Ezek miatt az okok miatt, az IUCN Vörös Listáján szerepel, veszélyeztetett fajként. Emellett EEP-s, azaz az Európai Veszélyeztetett Fajok programjának része, így állatkertekben külön figyelmet szentelnek a szaporításának.

Az állatkertek mellett a WWF is külön figyelmet szentel a hópárducnak. Programjuk egyik legfontosabb része, hogy a nagy területen kis számban élő egyedek elszigeteltségét megszüntesse, ez által csökkentse a beltenyésztést a természetes élőhelyeken.

Forrás: Szegedi Vadaspark, WWF, Wikipedia

Fotók: Saját

Sarki nyúl

A Grönlandon és Kanada északi részén gyakran előforduló sarki nyúl (Lepus arcticus) az emlősök osztályába tartozik, a nyúlfélék családjához. Megjelenése és felépítése mind a hideg éghajlati övhöz alkalmazkodott. A tundra öv jellegzetes állata, mely délebbi vidékeken nyaranta barna bundával, ősszel és tavasszal pedig szürkés színárnyalattal jelenik meg. Szőre színe a rejtőzködő életmódhoz alkalmazkodott. A hó lehullásával fehérre váltja bundáját, tavasszal és ősszel a szürkés a jó rejtőszín, nyáron pedig a barna olvad bele leginkább a környezetbe. Azokon a vidékeken, ahol rövid a nyár, ott egész évben a fehér, téli bundát viseli.

Forrás: National Geographic

A sarki nyilak átlagosan testhossza 40 és 70 centiméter között változik, ebbe 5-10 centiméteres farokhosszuk nem számít bele. Testtömegük átlagosan 2,5-5,5 kg között változik, de egyes egyedek elérhetik a 7 kg-os súlyt is.

Vastag bundája üreges szőrszálakból áll, melyek a hő megtartását, és a rejtőzködést segítik elő. A többi nyúlhoz képes a fülei rövidebbek, így csökkenti a hőleadási felületet. Magasra képes ágaskodni, ha környezetét figyeli, és veszélyhelyzetben akár 64 km/órás sebességgel is képes cikázni.

Forrás: Artic photo

Az éjszakákat üregekben tölti, kölykeit is ezekben hozza világra. Általában magányosan él, de időnként több tucat nyúl is falkába verődhet.

Tápláléka: Füvek, bogyók levelek

Forrás: Wikipedia

Remény a koralloknak

2009 és 2012 között Florida Keysben kísérleteket kezdtek, hogy megvizsgálják a tápanyagterhelés következményét a korallokra. A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a vizek magasabb nitrogén és foszfor szintje megduplázza a korallbetegségek és megtriplázza a korallkifehéredés (stressz jele) megjelenéseinek számát. A vizsgálat viszont azt is kimutatta, hogy ha a szennyezés abbamaradt, a korallok igen hamar - 10 hónap alatt - regenerálódtak.

Rebecca Vega-Thurber, a vizsgálat vezetője örült a meglepő eredményeknek. Bár aggasztó a betegségek és a stressz hatások számának növekedése a szennyezésre, viszont a tény, hogy a korallok képesek regenerálódni, azt mutatja, hogy a szennyezések csökkentését vagy beszüntetését célzó programok elősegíthetik a korallok helyreállását.

Sarki róka

December fő témája a sarkvidéki állat és növényfajok lesznek. Ennek alkalmából, ismerjük meg a sarki rókát (Alopex lagopus).
Ez a Északi-sarkvidéken élő fehér bundás ragadozó a kutyafélék családjából származik.

Besorolás:
Gerincesek altörzse >> Emlősök osztálya >> Ragadozók rendje >> Kutyafélék családja >> Rókák nemzetsége

Élőhely:
Észak-Amerika, Eurázsia északi területein, Grönland és Izland szigetén fordul elő. A tundra vidék jellegzetes ragadozója. Vízpartok közelébe gyakorta előfordul, de elterjedését főleg a jeges területek nagysága és az élelem befolyásolja.

Leírás:
Magasság: 25 - 30 cm
Testhossz: 55 - 70 cm + 30 cm farok
Tömegük: 2,5 - 8 kg

Füleik picik, hogy csökkentsék a hőleadást, testüket dús bunda borítja, még a talpuk is szőrös, hogy megvédje őket a hidegtől. Ezt a bundát évente kétszer váltja: telente hófehér, nyaranta viszont világos-szürkés barna a bundája. Alig 1%-ban megjelenő "kék" színváltozata télen ezüstös-szürkéskék színűek, nyaranta csokibarnák.

Táplálékuk zömét lemmingek teszik ki, de alkalomadtán tojást, madarakat és sarki nyulakat is zsákmányol. Sőt tavasszal előfordul, hogy gyűrűs fókák borjaira is vadászik.
Monogám állat, és párjával a párzási időszakon kívül is együtt marad. A vemhesség 49-56 napig tart, és a nőstény egy védett üregben 6-12 vak, 50-150 grammos, vak kölyköt hoz világra. A kicsik egy hónapig szopnak, és 2-3 hónaposan már önállóak. Az ivarérettséget 1 éves korára éri el.

Természetvédelmi helyzete:
IUCN státusz: Nem veszélyeztetett
Egyedül Skandinávia területén veszélyezteti létét a vörös róka

Forrás: Wikipedia