Az észak-amerikai kúszósül vagy urzon (Erethizon dorsatum) a rágcsálók rendjébe, azon belül a kúszósülfélék családjába tartozik. Nemének egyetlen tagja.
Észak-Amerika erdős területein él. Északon Kelet-Alaszkától Új-Funlandig tart az elterjedési területe, délen Észak-Mexikótól Tennessee államig.
 |
| Forrás: Wikipedia |
Megjelenése:
Az állat hossza 65-86 centiméter, a farka 15-30 centi. A súlya átlagban 3,5-7 kilogramm között mozog, a hímek ennek a többszörösei is lehetnek. A testükön tüskéket viselnek, akárcsak a többi sülféle. Amikor veszélyben érzik magukat, akkor a tüskéik felállnak, és a végükön lévő apró kampók beleakaszkodnak az ellenség bőrébe.
Mancsa kemény, szőrtelen. Éles karmokat visel rajta, ezek segítségével mászik fára. Színezete változó, sárgától feketéig bármilyen lehet.
Leírás:
Fák csúcsán szeret élni. Tápláléka fakéreg, fenyőtű, levelek, rügyek és magok.
A párzási időszak októbertől decemberig tart. A udvarláskor a hímek két lábra állnak, és hasukat előre mutatva közelítik meg a nőstényeket. Aztán távolról levizelik őket. Ha a nősténynek nem tetszik a hím, akkor lerázza a vizeletet, és odébb áll. Ha igen, akkor úgy helyezkedik, hogy a hím a hasoldala felől tudja őt megközelíteni. A párzás többször is megtörténik, és hosszú ideig tart. Ha a hím nem bírja, akkor a nőstény új párt keres magának. A vemhesség 6-7 hónap, az utódok száma 1 és 3 között változik. A kölykök alig egy hét alatt megtanulnak fára mászni. Az ivarérettséget 1,5-2,5 éves korban éri el.
Forrás: Wikipedia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése