2014. március 17., hétfő

A keleti sün

2014-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium által működtetett Vadonleső Program a keleti sünt (Erinaceus roumanicus) választotta az év emlősének. Ez által e faj védelmére szeretné felhívni a figyelmet főként a kiskertekben és lakott területeken.
A Vadonleső különböző versenyekkel, rendezvényekkel szeretné elérni, hogy minél nagyobb ismeretségre tegyen szert ez a hazánkban őshonos fajt.
Forrás: 10000birds.com

A keleti sün az emlősök osztályába, a sünalkatúak rendjébe, ezen belül a sünök családjába tartozik. Közép- és Kelet Európában, így hazánkban is őshonos.
Ez a faj 35 centiméter hosszú, farka 4-5 centi, tömege 400 és 1900 gramm között mozog. Különlegessége, hogy kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő tüskéket visel. Izomzata fejlett, veszély esetén összegömbölyödve védekezik, a tüskéi miatt nehezen hozzáférhető lesz a ragadozók számára.
Pofája helyes, fogai hegyesek. Főként földigilisztákkal táplálkozik, de más kisebb állatokat is megeszik: csigát, sáskát, madárfiókát, gyíkot, vagy akár lehullott gyümölcsöket.

Éjszakai életmódú állat.
Cserjés, dús aljnövényzetű erdőkben fordul elő, de manapság már városokban és lakott területeken is gyakran látni. Az ember közelségét több ok miatt is könnyedén eltűri: a kirakott étel, a komposztálók melege, ahol még telelni is tud, nagyobb eséllyel talál táplálékot stb.
Tavasszal bújik elő téli vackából, ha a hőmérséklet 15 °C körülire melegszik. Ezután rengeteget eszik és iszik, bepótolva a téli álom alatt bekövetkezett súly és vízveszteséget. Nem territoriális állat, csak szaporodási időszakban védi lakóterületét a hím a többi hímtől. 
Nyár végétől sokkal több táplálékot kezd el fogyasztani, és akár majdnem 2 kilósra is hizlalhatja magát a téli álomhoz. Októberben aztán vackot készít magának, a téli álom idejére testhőmérséklete majdnem 5 °C-ig hűl, aztán egy belső szabályzás ügyel rá, hogy ez sose csökkenjen le fagypont alá.
Forrás: AFP/Patrick Pleul
Origo

Az ivarzási idő március és június között van. A hímek járnak a nőstények után, akik egy jó ideig csak menekülnek és ellökdösik maguktól a kitartóan kergető hímeket, míg fel nem készülnek a párzásra. A párzás után a hímek képesek egy olyan nyákdarabot a hüvelyben hagyni, ami meggátolja a többi hímet a párzásban.
A nőstény évente 2x fial. Közel 2 hónapos vemhesség után 4-7 utódot hoz a világra. A kis sünök tüskéje lágy. Gyorsan fejlődnek, 2 hetes korukban kinyílik a szemük, tüskéik kezdenek keményedni. Madárfütty szerű hangokkal kommunikálnak a nősténnyel.
A nyár második felében születettek nem mindig érik el az átteleléshez szükséges 700 grammos súlyt. De nem a tél a legnagyobb veszélyeztetője a fajnak, hanem az autók.

Természetvédelmi vonatkozások:
IUCN nem fenyegetett, de Magyarországon védett. Eszmei értéke 25.000 Ft.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése