2014. május 29., csütörtök

Kaweesaki sárkányfa

A Kaweesaki sárkányfa (Dracaena kaweesakii) egy 2013-ban, Thaiföldön felfedezett növényfaj. Thai neve Chan nuu vagy Chan pha krai. 
A faj a sárkányfafélék nemzettségébe tartozik, mely az egyszikűek osztályán belül a spárgavirágúak rendjének tagja. 
A levelei kard alakúak, fehér szélekkel, melyek nagy fürtökben lógnak, akár 20-50 levél is lehet egy fürtben, ezek hossza elérheti a 60 centimétert is. A virágai krém színűek, enyhén zöldes vagy sárgás árnyalattal, és élénk narancssárga szálakkal díszítve. Gyümölcse barna színű, mely megérve narancssárgává válik. A magja 6-7 centiméter átmérőjű.
A növény maga akár 12 méteresre is megnőhet. Törzsének átmérője 1 méteres, koronájának átmérője pedig akár 12 méteres is lehet..

A fát észak, észak-kelet és közép Thaiföldön találták meg. Egyes szóbeszédek szerint Burma közelében is láttak belőle példányokat.
A növény mészköves területeken él meg 550 és 2000 méteres magasság között. A magasabban élő egyedek alacsonyabbak, és kevesebb levél nő rajtuk.
A mészkőfeltárások miatt a faj veszélybe kerülhet. Egyes becslések szerint kevesebb mint  2500 egyed élhet a világon.

Forrás: Wikipedia

2014. május 23., péntek

TOP 10 fajok 2013.

2008 óta minden évben taxonómusok és biológusok gyűlnek össze, hogy megválasszák az előző évben felfedezett új állatok 10-es toplistáját. Idén a választás a SUNY Környezettudományi és Erdészeti Főiskolán történt, és május 23-án, Karl von Linné születésnapjára időzítették a lista nyilvánosságra hozatalát.
A tudósok szerint még legalább 10 millió felfedezetlen faj élhet a földön, az egysejtűektől egészen az állatokig. És félnek is attól, hogy gyorsabban halnak ki a fajok, minthogy fel tudnák fedezni őket. Ezért is tartják fontosnak a top10-es lista közlését minden évben.
Olinguito
Kép: Greenprofit

2013 TOP10 ÚJ FAJAI:
  • Olinguito
  • Kaweesakii sárkányfa
  • Andrill anemoina (Edwardsiella andrillae)
  • Csontváz garnéla (Liropus minusculus)
  • Narancs penicilin (Penicillium vanoranjei)
  • Levélfarkú gekkó (Saltuarius eximius)
  • Spiculosiphon oceana egy óriás protozoo
  • Tersicoccus phoenicis egy mikróba
  • "Csingiling" légy (Tinkerbella nana)
  • Zospeum tholussum egy átlátszó házú csiga
Forrás: GreenprofitESF.edu

2014. május 22., csütörtök

Matchei-kúszókenguru

A Matschei-kúszókenguru (Dendrolagus matschiel) az emlősök osztályán belül, az erszényesek kúszóerszényes-alakúak rendjébe tartozik a valódi kenguruk közé. Ezen belül a Dendrolagus nem a fakúszó kengurukat jelöli.
Nevét felfedezőjéről Paul Matschie-ről kapta.

Elterjedés, élőhely:
A faj Pápua Új-Guinea keleti részén él a Huon-félsziget alacsonyabb erdős területein és a sziget trópusi esőerdős, hegyvidékes területén.

Megjelenése:
Hossza: 61-68 cm
Farka hossza: 51-68 cm
A fülei kicsik, kerekek és szőrösek, akár egész teste. Színezete a hátrészen és a fejen mahagóni színű, arca és hasoldala gesztenye barnás-sárgás. Végtagjai és farka szintén sárga. Karmai hosszúak és vékonyak, amik a famászásban segítik, és védekezésre is nagyon jók.

Életmódja:
Nincs jellegzetes szaporodási időszakuk. A sikeres párzást követően 32 nap után születnek meg a kölykök, melyek a nedves időszak végéig maradnak anyjuk erszényében. Az ivarérettséget 2 éves korban érik el, és közel 14 évig élnek a természetben.
Táplálék: hajtások, gyümölcsök, levelek néha kisebb állatok.

Természetvédelmi helyzete:
A legnagyobb veszélyeztetője az erdőirtások a Huon-félszigeten. Az elmúlt tíz évben emiatt számuk a felére csökken. A helyiek ráadásul a húsukért vadásszák őket, így számuk tovább csökken majd.
IUCN Vörös listás faj: Veszélyeztetett.

Forrás: Wikipedia

2014. május 20., kedd

Tibeti antilop

A tibeti antilop vagy csiru (Pantholops hodgsonii) az emlősök osztályán belül a párosujjú patások rendjébe, a tülkösszarvúak családjának tagja.

Előfordulás, élőhely:
A csiru eredetileg a Tibeti-fennsíkon fordult elő, de mára már kiszorult a keleti területekről és Nepálból, így állományának zöme Csiengtang fennsíkjain él, és rendszeresen az indiai Ladak tartományba vándorol át.
Élőhelye a fennsíkok és hegységi völgyek, közel 3700-5500 méter magasságig.

2014. május 16., péntek

Összefüggést találtak az agyszerkezet és az madárdal összetettsége között

A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói negyvenkilenc énekesmadárfaj hímjeit vizsgálta meg agyuk és énekük összefüggésében. Azt vizsgálták, hogy a hosszabb, összetettebb madárdalokhoz milyen agyméret és alak tartozik. A szakemberek a vizsgálatokból arra jutottak, hogy azok a madarak képesen több hangot kiadni, akiknek a felsőbb agyi régiói nagyobbak. Ugyanis ezek a régiók felelősek a tanulásért és megismerésért. Azok a madarak, akiknek ez az agyterülete nagyobb, azok többféle hangot képesek kiadni.

Csalogány
Fotó: természetbolond.hu

A vizsgálatok szerint a feketerigó 108, a mezei pacsirta 341 különböző hangot képek. Hozzájuk képest a csalogány például 1160 hangot képes kiadni. Az alsó határon olyan fajok vannak, mint az erdei pityer, a partifecske és a citromsármány. Ezek a madarak csupán néhány hangot képesek kiadni, viszont náluk az "alacsonyabb" agyi régiók fejlettek, amik a mozgásért felelősek.
Fekete rigók

Forrás: Ecolounge

2014. május 14., szerda

Létrejött a világ legnagyobb nemzeti parkja

Május elején jött létre a világ legnagyobb nemzeti parkja Új-Kaledóniában. A csendes-óceáni szigetvilág egy részét magába foglaló, 1,3 millió négyzetkilométer nagyságú területen alakult meg a Korall-tengeri Nemzeti Park. 

Az Ausztráliától 3000 kilométerre fekvő szigetvilágon és környékén egyedülálló élővilág alakult ki. A nemzeti park egyik legnagyobb kincse, a víz alatti geológiai és egyéb képződmények, melyek színes tenger alatti élőhelyeket teremtenek, különleges és egyedi fajok számára.
A park 48 cápafajt, 25 tengeri emlős fajt, 19 madárfajt és 5 tengeri teknősfaj otthona. 

A szigeteken 250 ezer ember él, akik a halászatból élnek meg. A park egy fenntartható halászatot szeretne kialakítani, miközben a terület biodiverzitása csak minimálisan sérül.

A Korall-tengeri Nemzeti Park csupán egy kis szelete egy nagyobb védett terület kialakításában. A Pacific Oceanscape, egy olyan védett terület lenne, mely az USA-nál négyszer nagyobb területnyi régióban szeretne védettséget kialakítani, közel 40 millió négyzetkilométer nagyságon.

A természetvédelem mellett, a tengeri erőforrások védelme is fontos célja az új nemzeti parknak.

Forrás: Greeprofit
Képek: http://news.bbcimg.co.uk/, http://newswatch.nationalgeographic.com, www.flightsaustralia.com

2014. május 12., hétfő

Elektromos szennyezés zavarja a vörösbegyek vonulását

Évtizedek óta zajlik a vita arról, hogy az elektromos eszközök által keltett elektromos vagy mágneses mező hatással van-e az emberi egészségre. Egy friss tanulmány a Nature tudományos folyóiratban, most azt bizonyította be, hogy az emberi eszközök által keltett elektromos zajok kihatnak az állatok egész érzékelési rendszerére. Például az éjszaka vándorló énekes madarak belső iránytűjét megzavarhatják ezek a zajok, és a városi területeken áthaladó vándorló madarak, a kialakult elektromágneses mezők miatt elvesztik tájékozódási képességüket.

A vándorló madárfajok közül sok a Föld mágneses mezőjét használja fel, hogy megtalálja a vonulásának megfelelő utat. Ha ebbe a mezőbe elektromágneses zajok keverednek, akkor a madarak megzavarodnak, elvesztik a megfelelő irányt.
Henrik Mouritsen az Oldenburg Egyetem egyik tudósa így magyarázta a jelenséget: "Ha érzékelni tudnánk ezt az elektromágneses zajt, az valószínűleg olyan lenne, mintha folyamatosan rock koncert szólna körülöttünk."

Mouritsen és kollégái az európai vörösbegyen vizsgálták az elektromágneses zajok hatását a madarak belső iránytűjére. A vörösbegyeket egy elektromágneses háttérzajba helyezték, mely a faházak és az egyetem Campusa között állandóan jelen van. Amikor a madarak olyan gyenge elektromágneses mezőnek van kitéve, mint amilyeneket egy AM rádió jelei és különböző elektronikus eszközök is kibocsájtanak, a madarak nem tudnak tájékozódni a mágneses iránytűjével. Tanácstalanná válnak, merre kéne menniük, és egyik házról a másikra szállnak.

Amikor a kutatók leföldelték a faházakat és lefedték őket alumínium fallal, melyek a hullámokat a föld alá vezették, a madarak visszanyerték az irányjelző képességüket. Ez a módszer a szennyezést 50 kHz-ről 5 MHz-re szorította le. Ez a két nagyságrendű intenzitás csökkentéssel, a zaj már nincs hatással a Föld mágneses mezőjére. Mikor a földelést és a falat eltávolítottak, a madarak ismét megzavarodtak.

Szerencsére az európai vörösbegy, ahogy sok más vonuló madár is, nem csupán egy navigációs módszert alkalmaz. Hogy tévútra ne kerülhessen a Nap, a csillagok állásából vagy tereptárgyak segítségével is képesek tájékozódni. Mindazon által a Föld mágnesessége általi tájékozódás az egyik legjelentősebb, ezért törekednünk kell arra, hogy az elektromágneses zajokat lecsökkentsük.

Forrás: IFL Sciense!

2014. május 8., csütörtök

Élelemként a kihalás szélén

Négy, a kihalás szélén álló állatfaj menekülhetne meg, ha Kínában betiltanák a fogyasztásukat. A tobzoska, a piszeorrú majom, az aranyos sármány és a tarka varánusz legnagyobb veszélyeztetője a kínai nép. Ez a négy faj ugyanis kiemelkedő szerepű az ország étlapján.

A Kínai törvényeket szigorítva, most megpróbálják betiltani ennek a négy állatnak a fogyasztását. A TRAFFIC (Wildlife Trade Monitoring Network) vadvédelmi ellenőrző hálózat (ami az IUCN, a WWF és a CITES munkáját hivatott segíteni) felmérése szerint a kínai kereslet miatt kialakult illegális kereskedelem miatt tűnt el Vietnám, Laosz és Kambodzsa nagy részéről.

2014. május 6., kedd

Páncélvéséssel az orvvadászok ellen

A természetvédők új módszerrel próbálkoznak, hogy megelőzzék a teknősök orvvadászatát. A teknősök egyik legnagyobb veszélyeztetője ugyanis az ember. A vadászat egyik oka, hogy egy-egy állat páncélja, akár 10.000 dollárt is érhet, hogy ezt az értéket csökkentsék, a szakemberek a teknősök páncéljára egy egyedi számot és két levelet faragnak. Ez a vésés az állatnak nem fájdalmas, és a túlélési esélyeit sem csökkenti, ami az egyedi megjelöléseknél - nem csupán a védelem, de a monitorozás szempontjából is - fontos.
Mocsári teknős, Szegedi Füvészkert

A jelenlegi közel 330 faj több mint fele kihalással fenyegetett, néhány fajnak csupán pár száz vagy még kevesebb példánya maradt fent. Az páncél miatti orvvadászat mellett a teknősöket felhasználják étkezés céljára és státuszszimbólumként is tekintenek rájuk. Épp ezért a természetvédelmi törekvések nagyon fontosak.

Az új ötlet egyelőre még nagyon friss, de a szakemberek bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy beválik a terv.

Forrás: Tiszta jövő