Törpe vidrának is szokták nevezni, ugyanis a vidrafajok közül, ez a legkisebb a világon.
Elterjedési területe: Dél- és délkelet Ázsia, egészen a Fülöp-szigetekig.
Élőhely:
Tipikus élőhelyei a sekély vízrendszerek, medencék és állóvizek, beleértve a folyók sekély, 1 méternél nem mélyebb szakaszait. Ilyenek a édesvízi mocsarak, kanyargó folyók, mangrove-s területek, árapály medencék. Megfigyelték őket lassú folyású síkvidéki patakok mentén is, melynek partját a kövek, sziklák és erdőségek uralták.
Mesterséges élőhelyeken gátak, rizsföldek könyékén is előfordul.
Megjelenése:
A világ legkisebb vidrafaja, Nem csak mérete alapján lehet könnyedén megkülönböztetni a többi vidrától, hanem kisebb karmai miatt is, amiről a faj a nevét kapta. A kisebb karmok által, lábait könnyebben és ügyesebben használja a többieknél.
Szőre barna, hasoldalon világosabb. A felső ajaka, torka, álla és az arcrésznél a szőr általában szürkésfehér. Testfelépítése, akár a többi vidránál, a vízi életmódhoz alkalmazkodott: hengeres, áramvonalas testfelépítés, hosszú, lapított, farok, úszóhártyák az ujja között. Lábai és a nyaka rövid. Hossza 40-60, farka 25-30 centiméter hosszú, súlya általában 1-5 kilogramm.
Életmód:
Laza, 10-12 egyedből álló laza családi csoportokban él. Minden csoportban van egy szaporodó, monogám pár. A hímek is részt vesznek az utódok gondozásában. A nőstény évente akár két almot is világra hozhat. A vemhességi idő 60-64 nap, ami után 2-6 kölyköt hoz a világra. A kicsik 40 naposan nyitják ki a szemüket, és 7-9 hetesen úsznak először. Ezelőtt nem sokkal vesznek magukhoz először szilárd táplálékot. Az ivarérettséget 2 éves kora körül éri el.
A kiskarmú vidrák fő tápláléka a különböző rákfélék, puhatestűek és halak, de előfordul, hogy elejt békákat, kisemlősöket, kígyókat és rovarokat is. Mellső mancsai érzékenyek és ügyesek, így a kövek alól és iszapból is képesek előkeríteni a zsákmányukat. Hátsó fogaik elég erősek a rákok és kagylók páncéljának kettéroppantására, de előfordul, hogy fortélyhoz folyamodnak: a kagylókat kiteszik a meleg napra, így azok kinyílnak.
A rizsföldeken szeretik a jelenlétét, ugyanis levadássza a rákokat, amik kárt tehetnének a rizsben.
A vidrák alapvetően játékos, kíváncsi állatok. Amikor nem vadásznak, akkor füves területeken, vagy vizek mentén játszanak a család többi tagjával. Kommunikációjuk elég fejlett, eddig 12 különböző hanghívását tudták megkülönböztetni.
Természetvédelem:
Az IUCN Vörös Listáján 'vulnarable' azaz sebezhető fajként szerepel. A populációja csökkenő tendenciát mutat. Mint a legtöbb faj esetében, nála is az élőhelyvesztés a legnagyobb veszélyeztető tényező, a kizsákmányolt élőhelyek és a környezetszennyezés.
Képek: Zooborns (Berlin Zoo), IUCN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése